IT és hálózati sérülékenységek tovagyűrűző társadalmi-gazdasági hatásai (OTKA)

A kutatási célkitűzései

A folyamatosan megfigyelhető digitális konvergencia, vagyis az információ- és adatkezelési, kommunikációs, értékteremtő, sőt szórakoztatási és egyéb funkciók egyre kevesebb eszközbe való koncentrálódása csak felerősíti a rendszerek működés-kiesési kockázatát. Minél kevesebb eszközbe koncentrálódnak ugyanis a szükséges funkciók, annál kritikusabb az esetleges meghibásodás hatása.

E területek problémáit, meghibásodásait mégis elsődlegesen technológiai oldalról közelítik, noha egy rendszersérülés, meghibásodás, vagy épp szándékos támadás erőteljes tovagyűrűző hatásokkal rendelkezik a gazdaságban és a társadalomban.

A projekt célja, hogy a már meglévő és a jövőbeli, a magyar Nemzeti Hálózatbiztonsági Központtal (CERT) folytatott, együttműködés során megszerzett adatokat, összevesse a nemzetgazdaság informatikai felkészültségét tükröző szekunder adatforrásokkal, primer kutatás keretében felmérje az informatikai sérülékenységek valós hatásait a gazdasági-kormányzati szereplők működésében és ezáltal felbecsülje azokat a hatásokat, amelyeket az ezekből fakadó kockázatok nem megfelelő kezelése eredményez a gazdasági teljesítményben. A projekt előzménye a Puskás Tivadar Közalapítvánnyal együtt végzett kutatómunka volt.

Ezen eredmények alapján megfogalmazhatók olyan ajánlások, amelyekkel a kockázatok mérsékelhetők és a GDP-termelésre gyakorolt negatív hatások kezelhetőbbé, mérhetőbbé és csökkenthetővé válnak.

A végső cél egy egységes kockázatbecslési módszertan lenne, amely segíthet ezen potenciális fenyegetések lehetséges hatásainak a politikai-gazdasági döntéshozók számára érthető, számszerűsített formában való megbecslésében, és ezáltal bemenetként szolgál a szükséges (ellen)intézkedések megtervezésében.

Kutatási kérdések

Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

1. A kutatás választ keres arra, hogy a lakosság jelenlegi hardver és szoftvereszköz állományát, valamint informatikai tudását, felkészültségét figyelembe véve, hogyan befolyásolhatják ezen felhasználók életét az informatikai kockázatok, amelyek az általuk használt eszközök rendszerek rendelkezésre állását, funkcionalitását érintik. Mennyiben vetik vissza ezen kockázatok az IKT-ba vetett bizalmat, és hogyan hat ez a jelenlegi tudás alapú társadalomban egyre inkább alapvető képességnek számító digitális írástudási képességre.
2. A kutatás a lakossági szektorhoz hasonlóan felméri a magyar vállalati szektor kitettségét az IKT-eszközök és technológiák használatának függvényében. A vállalati eszközpark felmérése választ ad ezen szektor érintettségének mértékére. A primer kutatások ezután arra keresik a választ, hogy időben és hatékonyságban mennyire veti vissza egy-egy biztonsági esemény a vállalat működését.
3. A második kutatási kérdés eredményeiből kiindulva a kutatás egy általános modell felállítására törekszik, amelynek segítségével a vállalatok működését érintő biztonsági események hatásaiból és gyakoriságából próbál következtetni a kieső GDP mértékére. Ez számszerűsíthető és megfogható mutatókat eredményez a vállalat azon döntéshozói számára, akik a megelőző és hibaelhárító intézkedések finanszírozásáról, erőforrásairól döntenek.
4. Az államigazgatási szektor informatikai és biztonsági eszközökkel való ellátottsága megmutatja, hogy az ebben a szektorban üzemeltetett kritikus, a másik két szektor jövedelemtermelő képességét erőteljesen befolyásoló infrastruktúrák mennyire vannak felkészítve a kockázatok kezelésére.

Támogatás

A kutatás az OTKA PD109740 „IT és hálózati sérülékenységek tovagyűrűző társadalmi-gazdasági hatásai” című projekt keretében zajlik.

Kutatási eredmények, publikációk

Szerzők	Cikk címe	Cikk letöltése
Erdősi Péter Máté – Dr. Horváth Attila – Dr. Kiss Ferenc	Információrendszerek biztonsági kockázatainak vizsgálata a szoftverek nyíltsága szerint
Erdősi Péter Máté – Dr. Horváth Attila – Dr. Kiss Ferenc	Az információbiztonsági törvény által előírt biztonsági besorolások és kapcsolódó intézkedések lehetséges hatásainak vizsgálata a szoftveres sérülékenységek szempontjából
Dr. Horváth Attila – Erdősi Péter Máté	Rosszindulatú számítógépes fertőződés vizsgálatának lehetséges kérdései és indokai a közigazgatásban
Dr. Horváth Attila – Erdősi Péter Máté	Sérülékenységek hatásának vizsgálata a biztonsági követelmények aspektusából
Dr. Horváth Attila – Erdősi Péter Máté – Dr. Kiss Ferenc – Benkő Zsanett – Szanyi István – Török Marianna	A szoftver sérülékenységek kihasználási módozatai – Informatikai támadások, támadók és biztonság 2013-2016.
Dr. Horváth Attila – Erdősi Péter Máté – Dr. Kiss Ferenc	Az informatikai sérülékenységek gazdasági összefüggései –  A kiberbiztonság megjelenése a makro- és mikroelemzésekben
Attila Horváth PhD – Péter Máté Erdősi – Ferenc Kiss PhD	The Common Vulnerability Scoring System (CVSS) generations – usefulness and deficiencies
Dr. Horváth Attila	Az IT-biztonság szerepe a makrogazdasági mutatószámokban
Attila Horváth PhD – Péter Máté Erdősi – Ferenc Kiss PhD	Vulnerability research database – Project NKFI PD-109740
Horváth Attila PhD	IT-security in light of the 4th industrial revolution
Horváth Attila PhD	Software vulnerablities on desktop and mobile – Social and economic effects
Horváth Attila PhD	Security risks and patches – The effects of IT-vulnerabilities on the society (Article)
Dr. Horváth Attila	Felhő szolgáltatások helyzete és trendjei
Dr. Horváth Attila	Mobil workforce IT helyzetkép és trendek
Horváth Attila PhD	Security risks and patches – The effects of IT-vulnerabilities on the society
Horváth Attila PhD	Cloud Service Providers – Protection of Critical Information Infrastructure
Horváth Attila PhD	Unclouded security – Security aspects of cloud service providers
Dr. Horváth Attila	Felhőtlen biztonság