PEN (Productivity Effectiveness Navigator) döntéstámogató szoftver fejlesztése

A PEN (Productivity Effectiveness Navigator) döntéstámogató szoftver (EUROSTARS E!-6232) feladata olyan forgatókönyvek előállítása, amely egyes, a termelést érintő események (nagyjavítást igénylő berendezés meghibásodása, beszállító kiesése, természeti katasztrófa okozta logisztikai problémák, stb.) bekövetkezésekor a helyzet hatékony kezelésére, a veszteség minimalizálására alkalmasak.

PEN Termelés Hatékonysági Navigátor

Középtávú termelési programot és forrástervezési módszert dolgoztunk ki és építettünk be egy referencia modellbe. A prototípus az adat interfészekkel nyilvánosan hozzáférhető. A prototípus értékelése valós példákkal történt.

A piaci mozgás élénkségéhez igazodva a cégeknek gyorsan kell választ adniuk a piaci igényekre, fenn kell tartani a változtatás rugalmasságát a környezet változásait illetően (pl. politikai, gazdasági változások, árfolyamváltozások stb.), továbbá ki kell alakítani egy optimális kockázatkezelési és költségfejlesztési stratégiát a forrásoknak megfelelően. Ezt olyan eszközökkel lehet elérni, melyek azokkal az adatokkal tudnak dolgozni (pl. raktár információk, szállítói információk, kapacitás információk stb.), melyeket a cég tud megadni projekt- és környezeti eredményei alapján, és amelyekkel el lehet végezni “Sandbox” kísérleteket a lehetséges jövőbeli forgatókönyvek vizsgálatára. A piacon jelenleg eddig nem volt olyan termék, amely egyszerre rendelkezne megfelelő részletezettségi szinten minden funkcióval és igényelt matematikai módszerrel, modellekkel, mint a PEN.

A Konzorcium tagjai

• HISBIM BILGI VE ILETISIM TEKNOLOJILERI SANAYI TICARET ANONIM SIRKETI, Törökország (koordinátor)
• Next System Kft., Magyarország
• INFOTA Kutatóintézet, Információs Társadalomért Alapítvány, Magyarország
• IT Vision S.P. zoo., Lengyelország
• Matematikai és Informatikai Intézet, Litván Tudományos Akadémia, Litvánia
• Baltic-Amadeus Rt, Litvánia

The PEN projekt célja olyan hatékony módszerek előállítása a gyártócégek (mint pl. a fémipar, autógyártás, textilipar) részére, amelyekkel a középtávú terveket a termelési erőforrásokkal össze lehet hangolni. A projekt végére az volt a célunk, hogy egy szoftver prototípust állítsunk elő, amely megvalósítja ezeket az elképzeléseket adattárház és interfész technológiák segítségével, amelyek nélkülözhetetlenek mind ehhez a célhoz, mind ahhoz, hogy a prototípus kompatibilis legyen az ERP termékekkel (pl. SAP, Microsoft Nav stb.).

A támogatott műveletek közé tartozik a „mi van akkor, ha” – termelési programértékelés (pl. megítélni a portfóliót, továbbá az is, hogyan reagál rendkívüli vevői kérésekre is) és forgatókönyv technikák a potenciális hatások elemzésére a „sandbox” környezetben annak érdekében, hogy azonnali reakciót tegyenek lehetővé olyan fejlemények esetében, melyeket a cég nem tud befolyásolni.

A technikai alkalmazások oldala:

• Az egyik feladat a referencia modell létrehozása volt, melynek során a felhasználók igényei a tervezési folyamatra és az alapadat-kapcsolatokra terjednek ki.
• Az Integrált Vállalati Modellezés (IEM) módszert használtuk. Az IEM használata meg fog maradni mindaddig, amíg folyamat interakciókkal foglalkozunk. A Gutzwiller megközelítést használtuk azoknak a módszereknek a leírására, amelyeket a projekt során fejlesztettünk ki. A projektben a módszer alapját adó kutatási módszereket használtunk, amelyeket az első lépés eredményeképpen definiáltunk. Agens-alapú szimuláció, klaszterelemzés, diszkrimináns elemzés, nem-lineáris regresszió, idősorozat elemzés, neuro fuzzy módszerek és vektortámogatású gépek szerepeltek lehetőségként a válogatásban.
• UML-t használtunk a „működési modell meghatározás” kialakításához. A fejlesztési folyamat a V-Model XT-t követte. Különösen a szoftverfejlesztéshez a HISBIM CMMI-t használt.
• A strukturált programozás módszereit az adatbázisok és az interfészek szintjeinek fejlesztéséhez használták. A validációs folyamatot tesztelés követte, melyet az ISO/IEC_15408 ír elő.

A piaci alkalmazások oldala:

• A projekt egyik fő célja volt létrehozni egy új szintet az ERP alapú menedzsment módszerek üzleti tervezésére.
• Az összetett, szimulációs technológiát használó módszerek új elemként jelentkeznek a vállalati menedzsment kultúrában a kritikus üzleti döntéshozás során.

A Konzorcium öt tagból állt, akiknek a feladatai a következők voltak:

• A HISBIM volt a projekt koordinátor. A HISBIM szektor alapú szoftverfejlesztő cég, akik gyártástervezési ERP tanácsadással és oktatással foglalkoznak.
• Az ITA volt felelős a projekt szimulációs részéért. Az ITA törzsgárdája tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktató, aki több évtizedes, tudományos kutatási, valamint üzleti és állami közép- és felsővezetői gyakorlattal rendelkezik.
• A Next Kft. szaktudása a szoftverfejlesztés és –támogatás területén a Microsoft alapú PC környezet, illetve a szoftvermodell kutatás területére terjed ki különleges szolgáltatású ipari folyamatokban.
• IT Vision szakmai tudást és tapasztalatot adott át a tervezési megoldásokhoz (szoftverekhez) a projekt üzleti területein. Az IT Vision rendszerintegrátorként és szoftverfejlesztőként dolgozik KKV-k számára.
• Az IMI adta a referencia modellt, továbbá az alkalmazások leírásait. Ez a referenciamodell foglalja magába az eseményeket és kapcsolja össze az alapfolyamatok véleményeivel, amelyeket a partnerek igényelnek, továbbá egy paraméterelemzést, amely a véleményezést határozza meg. Továbbá az IMI adta meg a heurisztikus és meghatározó algoritmusokat is, amelyek az esemény által irányított véleményezéshez szükségesek.
• A BA volt felelős a programozásért, a műszaki megvalósításért és az értékelési tapasztalatokért, továbbá a PEN projekt üzleti jellegű kérdéseiért.

A projekt innovatív elemei

A projekteredményeket az ERP rendszerek moduljaként lehet használni. Eddig nem létezett olyan modul, melyet minden ERP alatt lehetne alkalmazni.

A legtöbb jelenlegi ERP rendszerben nincs mesterséges intelligenciával (AI) támogatott tervezés. Bár vannak olyan ERP rendszerek, melyeknek van mesterséges intelligenciával (AI) támogatott tervezésük, de nincs olyan integrált szimulációs eszközük, amely két irányba tudna működni, ami azt jelenti, hogy mind a szimulációs eszköz változása hatással van az AI részre, mind az AI rész változása hathat a szimulációs részre. A jelenlegi ERP rendszerek egyéves tervet készítenek, a PEN projekt eredményeként hosszabb távú (pl. 3 éves) tervek készülhetnek.

Egy modern DSS nem tud néhányszor tíz paraméternél és attribútumnál többet kezelni a döntési helyzetekben, mert módszertani határai vannak az összetettség területén. A robusztus szimuláció és az AI technológia bevezetése a döntéstámogatásba viszont több száz hosszútávú forgatókönyvet tud kezelni, amelyeknek több száz paramétere van. Ez új dimenziókat nyit meg az üzleti stratégiai tervezés területén rendkívül széles skálán mozgó szervezetek részére.

A projekt időkeretei

A PEN projektet 7 munkacsomagban valósítottuk meg 2011. május 1. – 2014. október 31. között.