A kutatási projektek keretében olyan területeken igyekszünk újat alkotni, amelyeknek szakmai ismeretéről már tanúságot tettünk, és feladatunk teljesítéséhez újszerű technikával, eddig nem használt módszerekkel járulhatunk hozzá.
A tájház hálózat felmérés projekt
A magyarországi tájházak a kulturális örökségek egy kiemelt csoportját képezik, az ország világörökségi várományosi listáján szerepelnek. A projekt során a tájházi rendszer teljes körű felmérését, digitális nyilvántartását végeztük el a strukturált katalogizálás és a hosszú távú digitális archiválás érdekében.
ARRADIC
Az elmúlt években az UNESCO számos erőfeszítést tett a kulturális világörökség digitális megőrzéséért: a fizikailag sérülékeny audiovizuális anyagok (öreg filmek, korai amatőr mozgóképek, korai televízió dokumentumok és nagy számú egyéb ritka és különleges anyagok) megmentése érdekében Megvalósíthatósági Tanulmányt készítettünk.
Digitális kőtábla
A projekt arra a kérdésre keresi a válasz, hogy milyen stratégia, milyen szervezési és műszaki megoldások mellett biztosítható egy, már digitalizált vagy eleve digitálisan keletkezett dokumentum, térkép, épületmodell, film, hang, stb. olvashatósága, felhasználhatósága közép- és hosszútávon.
Elektronikus levéltár
A projekt keretében az elektronikus levéltári rendszer megalapozása, elektronikus adatvagyon felmérés történt.
ICHEPIS – Örökség-védelmi információtechnológiai és információmenedzsment projekt
„Szabványosított adatbázismodell kifejlesztése az UNESCO Világörökségi periodikus jelentő rendszere és a Nemzeti Örökségvédelmi Információs rendszer integrálásához.”
IT és hálózati sérülékenységek tovagyűrűző társadalmi-gazdasági hatásai (OTKA)
A projekt célja, hogy a már meglévő és a jövőbeli, a magyar Nemzeti Hálózatbiztonsági Központtal (CERT) folytatott, együttműködés során megszerzett adatokat, összevesse a nemzetgazdaság informatikai felkészültségét tükröző szekunder adatforrásokkal, primer kutatás keretében felmérje az informatikai sérülékenységek valós hatásait a gazdasági-kormányzati szereplők működésében és ezáltal felbecsülje azokat a hatásokat, amelyeket az ezekből fakadó kockázatok nem megfelelő kezelése eredményez a gazdasági teljesítményben.
Memetika szimulációs modellezésének módszertana Tudás Attribútumú Petri Hálóval
Korunkban a memetikai kommunikáció vált az információ terjedésének legfontosabb eszközévé, mint az egyetlen hitelességet tükröző kommunikációs forma, azaz a szájról szájra terjedő szóbeszéd, a Word-Of-Mouth (WOM). Itt azt vizsgáljuk, hogy az üzenetek miképp jutnak el az egyik fejből a másikba az emberek közötti kommunikáció révén, ahelyett, hogy az embereket központilag külsőleg manipulálnánk vagy kényszerítenénk egyfajta gondolkodásmódra.
PEN (Productivity Effectiveness Navigator) döntéstámogató szoftver fejlesztése
A PEN (Productivity Effectiveness Navigator) döntéstámogató szoftver feladata olyan forgatókönyvek előállítása, amely egyes, a termelést érintő események (nagyjavítást igénylő berendezés meghibásodása, beszállító kiesése, természeti katasztrófa okozta logisztikai problémák, stb.) bekövetkezésekor a helyzet hatékony kezelésére, a veszteség minimalizálására alkalmasak.
Regionális jóllét kutatási projekt, KTIA
Az Információs Társadalomért Alapítvány a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával közösen 300 millió forintos támogatást nyert el a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A támogatásból megvalósuló kutatási projekt a Balkán régió országainak azon értékekeire fókuszál, amelyekre alapozva egészségfenntartást célzó turisztikai szolgáltatás-koncepciók alakíthatóak ki.
A dróntechnológia polgári célú alkalmazási lehetőségei
Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy a 2020 őszén elfogadott hazai dón szabályozás hatására miként változhat meg a jelenlegi gyakorlati, milyen nemzetstratégiai területen várható a jelenlegi alkalmazások körének bővítése illetve milyen új alkalmazási területek nyílhatnak meg a technikai, technológiai és alkalmazás módszertani innovációknak köszönhetően, valamint milyen kapcsolódó feladatok merülnek fel a szabályozó oldalán.
Az AI hatása a munkaerőpiacra
A kutatás célja, hogy empirikus tanulmányt nyújtson a munkaerőpiacról a mesterséges intelligencia elfogadásával kapcsolatban. Az álláshirdetések átfogó kvantitatív elemzésével a tanulmány igyekszik megérteni a mesterséges intelligencia alkalmazásának jelenlegi helyzetét a különböző iparágakban, a munkaerőpiac válaszát az elfogadásra, valamint az ezekhez a feltörekvő szerepekhez szükséges készségeket
Tudástőke fókuszú vállalatértékelési modell kidolgozása
A kutatás célja, hogy általánosan használható számítási modellt adjon a vállalkozások tudástőkéjének mérésére a nyilvánosan elérhető adatok, különösen az éves beszámolók adatai alapján. A kapott módszer segítségével a hazai vállalkozások és külföldi országok vállalkozásainak adatait összehasonlítjuk és vizsgáljuk a tudástőke szerepét a vállalati versenyképességben.
Tudástőke alapú versenytárs értékelési módszer kidolgozása
Jelen projekt a 2023-2024 folyamán sikeresen lezajlott munka folytatását célozza. Kutatásunk folytatásaként szeretnénk a Magyarországra kialakított módszertant verifikálni olyan fejlett országok tőzsdei adatbázisai alapján, amelyek nagy számú vállalat adás-vételét dokumentálják.
Mesterséges intelligencia alapú módszerek kidolgozása a KKV-k innovációs képességeinek támogatására
Jelen kutatási program egy olyan mesterséges intelligenciára épülő módszertan kidolgozását javasolja, amely képes támogatni ezeket az első, nehéz lépéseket. A cél az, hogy a vállalkozások akár 1–2 fővel (pl. egy mérnökkel vagy cégvezetővel) is elindíthassanak fejlesztési folyamatokat, anélkül, hogy külön kutatócsapatot kellene alkalmazniuk.
