A kutatási projektek keretében olyan területeken igyekszünk újat alkotni, amelyeknek szakmai ismeretéről már tanúságot tettünk, és feladatunk teljesítéséhez újszerű technikával, eddig nem használt módszerekkel járulhatunk hozzá.

A tájház hálózat felmérés projekt

A magyarországi tájházak a kulturális örökségek egy kiemelt csoportját képezik, az ország világörökségi várományosi listáján szerepelnek. A projekt során a tájházi rendszer teljes körű felmérését, digitális nyilvántartását végeztük el a strukturált katalogizálás és a hosszú távú digitális archiválás érdekében.

Bővebben

ARRADIC

Az elmúlt években az UNESCO számos erőfeszítést tett a kulturális világörökség digitális megőrzéséért: a fizikailag sérülékeny audiovizuális anyagok (öreg filmek, korai amatőr mozgóképek, korai televízió dokumentumok és nagy számú egyéb ritka és különleges anyagok) megmentése érdekében Megvalósíthatósági Tanulmányt készítettünk.

Bővebben

Digitális kőtábla

A projekt arra a kérdésre keresi a válasz, hogy milyen stratégia, milyen szervezési és műszaki megoldások mellett biztosítható egy, már digitalizált vagy eleve digitálisan keletkezett dokumentum, térkép, épületmodell, film, hang, stb. olvashatósága, felhasználhatósága közép- és hosszútávon.

Bővebben

Elektronikus levéltár

A projekt keretében az elektronikus levéltári rendszer megalapozása, elektronikus adatvagyon felmérés történt.

Bővebben

GeneZYs 2015 – Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás

A Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (MTA TK KI) és az Információs Társadalomért Alapítvány INFOTA Kutatóintézetének együttműködésében reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás készült GeneZYs 2015 címmel.

Bővebben

ICHEPIS – Örökség-védelmi információtechnológiai és információmenedzsment projekt

„Szabványosított adatbázismodell kifejlesztése az UNESCO Világörökségi periodikus jelentő rendszere és a Nemzeti Örökségvédelmi Információs rendszer integrálásához.”

Bővebben

IT és hálózati sérülékenységek tovagyűrűző társadalmi-gazdasági hatásai (OTKA)

A projekt célja, hogy a már meglévő és a jövőbeli, a magyar Nemzeti Hálózatbiztonsági Központtal (CERT) folytatott, együttműködés során megszerzett adatokat, összevesse a nemzetgazdaság informatikai felkészültségét tükröző szekunder adatforrásokkal, primer kutatás keretében felmérje az informatikai sérülékenységek valós hatásait a gazdasági-kormányzati szereplők működésében és ezáltal felbecsülje azokat a hatásokat, amelyeket az ezekből fakadó kockázatok nem megfelelő kezelése eredményez a gazdasági teljesítményben.

Bővebben

Nők ábrázolása a magyar női magazin

Memetika szimulációs modellezésének módszertana Tudás Attribútumú Petri Hálóval

Korunkban a memetikai kommunikáció vált az információ terjedésének legfontosabb eszközévé, mint az egyetlen hitelességet tükröző kommunikációs forma, azaz a szájról szájra terjedő szóbeszéd, a Word-Of-Mouth (WOM). Itt azt vizsgáljuk, hogy az üzenetek miképp jutnak el az egyik fejből a másikba az emberek közötti kommunikáció révén, ahelyett, hogy az embereket központilag külsőleg manipulálnánk vagy kényszerítenénk egyfajta gondolkodásmódra.

Bővebben

PEN (Productivity Effectiveness Navigator) döntéstámogató szoftver fejlesztése

A PEN (Productivity Effectiveness Navigator) döntéstámogató szoftver feladata olyan forgatókönyvek előállítása, amely egyes, a termelést érintő események (nagyjavítást igénylő berendezés meghibásodása, beszállító kiesése, természeti katasztrófa okozta logisztikai problémák, stb.) bekövetkezésekor a helyzet hatékony kezelésére, a veszteség minimalizálására alkalmasak.

Bővebben

Regionális jóllét kutatási projekt, KTIA

Az Információs Társadalomért Alapítvány a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával közösen 300 millió forintos támogatást nyert el a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A támogatásból megvalósuló kutatási projekt a Balkán régió országainak azon értékekeire fókuszál, amelyekre alapozva egészségfenntartást célzó turisztikai szolgáltatás-koncepciók alakíthatóak ki.

Bővebben

A Magyar Falu Program hatása az életminőségre

A kutatás megvizsgálja, hogy a Magyar Falu Program hatására mennyiben változott meg a falusi életmód, különösen a megtartóerő növelése, életminőség javítása, valamint a helyi közösségek megerősítése tekintetében.

Bővebben

A dróntechnológia polgári célú alkalmazási lehetőségei

Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy a 2020 őszén elfogadott hazai dón szabályozás hatására miként változhat meg a jelenlegi gyakorlati, milyen nemzetstratégiai területen várható a jelenlegi alkalmazások körének bővítése illetve milyen új alkalmazási területek nyílhatnak meg a technikai, technológiai és alkalmazás módszertani innovációknak köszönhetően, valamint milyen kapcsolódó feladatok merülnek fel a szabályozó oldalán.

Bővebben

Az AI hatása a munkaerőpiacra

A kutatás célja, hogy empirikus tanulmányt nyújtson a munkaerőpiacról a mesterséges intelligencia elfogadásával kapcsolatban. Az álláshirdetések átfogó kvantitatív elemzésével a tanulmány igyekszik megérteni a mesterséges intelligencia alkalmazásának jelenlegi helyzetét a különböző iparágakban, a munkaerőpiac válaszát az elfogadásra, valamint az ezekhez a feltörekvő szerepekhez szükséges készségeket

Bővebben

Tudástőke fókuszú vállalatértékelési modell kidolgozása

A kutatás célja, hogy általánosan használható számítási modellt adjon a vállalkozások tudástőkéjének mérésére a nyilvánosan elérhető adatok, különösen az éves beszámolók adatai alapján. A kapott módszer segítségével a hazai vállalkozások és külföldi országok vállalkozásainak adatait összehasonlítjuk és vizsgáljuk a tudástőke szerepét a vállalati versenyképességben.

Bővebben