Kulturális Örökségvédelmi Kutatócsoport

Örökségvédelem és informatika

Az örökség a múltból ránk hagyományozott, vagy általunk az utókor számára megőrzendő A megőrzés, továbbadás technikai feltételei és szervezeti lehetőségei is sokat változtak az elmúlt idők során. Kulturális örökségvédelmi projektjeinkben megpróbáljuk összekötni a megőrzendő értékeket a modern technika adta lehetőségekkel. Alkalmazásuk révén az értékmegőrzés, -bemutatás, -népszerűsítés új útjai nyílnak meg előttünk. A szellemi, esztétikai és kulturális nyereségen kívül üzleti érték is termelődik, többek közt a turizmus is fel tudja használni az eredményeket.

Az épületek, tárgyak, természeti képződmények, nyelv, népszokások, zene, tánc idővel változik. Elsődleges célunk a jelen állapot rögzítése annak érdekében, hogy a fenntartók szakszerűen gondozhassák, a megóvás megfelelő legyen, az emberek megismerjék, megbecsüljék az őket körülvevő értékes világot, és át tudják adni az utókornak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információ- és Tudásmenedzsment tanszéken 1997-óta folytak világörökségekkel kapcsolatos kutatások. A 2001-ben létrehozott UNESCO Világörökségi Kutatócsoport e tevékenységeket fogta össze. Az ITA ezeket a kutatásokat folytatja tovább, melyek a következőkkel foglalkoznak: információmenedzsment, örökségvédelem informatikai támogatása, kulturális és természeti örökségek monitoringja távérzékelési és informatikai adatgyujtési technológiák támogatásával, örökségvédelmi döntéstámogatás területeit, a legkorszerubb informatikai és tudáskezelési eszközök használatával.

A csoport vezetője: Dr. Kiss Ferenc

A csoport együttműködő kutatási partnerei voltak többek között:

• Angkor Alapítvány
• Graphisoft CAD Stúdió
• Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
• MTA Társadalomkutató Központ
• Next Computer Kft.

A Világörökségi Kutatócsoport tevékenysége értelemszerűen a nemzetközi világörökségi „mozgalom” tagjaival való együttműködést is megkívánja. Legjelentősebb eredményeit az UNESCO Világörökség Bizottság ülésein, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon mutatta és mutatja be. A kutatás pénzügyi hátterét saját forrásokon túl 2000-ben az IKB pályázati támogatás alapozta meg (10MFt), ehez járult az ICHEPIS projekthez az NKFP2-ben konzorciummal együtt elnyert támogatás (70 MFt).

Befejezett és folyamatban lévő projektjeink:

• Kulturális örökségi helyszínek monitoringja (1997-)
• Alapozó projekt az UNESCO Világörökségi Központja számára nyújtandó informatikai és információmenedzsment szolgáltatások hátteréül szolgáló Világörökségi Információmenedzsment Központ beindítására (2000-2001)
• ICHEPIS — Szabványosított adatbázismodell kifejlesztése az UNESCO Világörökségi periodikus jelentő rendszere és a Nemzeti Örökségvédelmi Információs rendszer integrálásához (2001-)
• HEPORT — Örökségvédelmi Információszolgáltató Rendszer fejlesztése — internetes felületű integrált rendszer, amely a helyszínek alapadatain túl — szigorú jogosultságkezelés mellett kapcsolódva többek között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal rendszereihez — a helyszínek kezelését, üzemeltetését, felügyeletét támogatja. (2001-)
• Telefónia Múzeum Virtuális Kiállítás feljesztése (2003-2004)
• Digitális Kőtábla projekt (2004-)

Digitális Operaház: Felkutattuk az Operaház építéséhez készült Ybl rajzokat (több száz van belőlük), melyek igen rossz állapotban vannak, és karbantartásukra, restaurálásukra nincs elegendő pénz. Megfelelő tárolásuk megoldása is komoly nehézséget jelent, hiszen hozzáférhetőnek kell lenniük, mert az épületben felmerülő gondok esetén mindig az eredeti tervekhez kell visszamenni, és azok egyre rongyosabbak lesznek. Ha a rajzokat annyira restauráltatjuk, hogy egyszer digitálisan rögzíteni lehessen őket, a rajzok megpihenhetnek, és az építészek felhasználhatják a digitális változatot, amelyből külön hozamként egy virtuálisan bejárható épületet lehet konstruálni. A „látogatókat” olyan helyekre lehet bevezetni, ahol még nem jártak, de sétájuk az épületet, működését nem zavarja meg.

Kulturális körző (egy terület kulturális rétegei): Az egyik első világörökségi helyszínünk a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete. Egy pár évvel ezelőtti projekt során világörökségi felterjesztési dokumentációja alapján feldolgoztuk épülésének történetét, régészeti területeitől a Bencés rend múltján és jelenén keresztül elemeztük, rögzítettük az intézmény funkcióit, (könyvtár, apátság, koncertterem, borászat), oktatási érdemeit, jelenlegi bemutatási területeit, pl. kiállításai virtuálisan bejárhatók, az arborétum növényeinek leírásai megtekinthetők. (Vannak dokumentumok a madárvilágáról is, de a rögzített madárfütty olyan drága, hogy nem tudtuk hozzákapcsolni az anyaghoz). Azóta elkészült egy közgazdasági elemzés a helyszín gazdasági életéről, gyógynövény termeléséről, felhasználásáról, emelkedőben lévő borászatáról. Megépült az új fogadóépület, amely szintén az állapot megőrzését, a népszerűsítést, turizmust szolgálja. Ha mindezt átnézzük, egymás után a kultúra különböző rétegei kerülnek felszínre. Hallgatóink végeztek ilyen jellegű felmérő munkát a többi világörökségi helyszínen is

Webkamerás monitoring: Az UNESCO Világörökség Egyezményének előírásai szerint a listán szereplő helyszínek területén nem szabad olyan változtatásokat létrehozni, amely a helyszín megóvását, állapotát befolyásolhatják. Ennek elkerülése az Egyezményt aláíró kormány kötelessége, végrehajtásáról az általa megbízott helyszínkezelő gondoskodik. Miután Magyarország 8 helyszíne közül több, nagykiterjedésű, illetve a nagyközönség által folyamatosan használt terület, az állapot folyamatos nyomon követése nem könnyű, és ez idáig megoldatlan feladat. Ehhez nyújt segítséget az emberi megfigyelésre alkalmatlan, ilyen szempontból személyiségi jogokat nem sértő, tárgyak, kisebb területek belátására alkalmas webkamera. Ezek egy szerverhez csatlakoztatva a kísérleti időszakban naponta 2 fényképfelvételt készítenek, amelynek feldolgozásához a szükséges programot egy Németországból érkezett gyakornok készítette el. Megfelelő finanszírozás esetén a program folytatására van kutatói kapacitásunk, és a kamerák pár hónapos folyamatos működtetése után, a képek feldolgozásával a módszer hasznosságát is dokumentálni lehet.

Múzeumok: Változik a múzeumok, kiállítások rendezése, változnak a látogatói igények. Az időszaki kiállítások emlékeit is másképp kell megőrizni, mint régebben (Nemcsak papíron és az emlékeinkben, esetleg egy fényképen, hanem a világhálón és CD-n). A múzeumi információk átadása már nem elsősorban táblákkal, feliratokkal történik. A kiállítások egyre inkább interaktívak, a látogatók digitális adathordozókon szerzik információikat, és a kiállítások emlékét is ilyen módon kívánják hazavinni magukkal. Ennek a folyamatnak minden mozzanatához technikailag hozzá tudunk járulni: Filmeket készítünk, a képek mellé információkat tárolunk, az információk kereséséhez adatbázist építünk, a kiállításokon használható készülékek szoftverjeinek készítésében is van szakemberünk.

Szellemi örökségek hálózati kezelésű, közös, örökségi archívuma. Szükség van egy európai virtuális platform kialakítására az örökségek nyilvántartásaihoz. Különböző európai oktatási és kutató intézményekben jelenleg még egymástól függetlenül történik a begyűjtött és regisztrált anyagok archiválása egyéni, helyi módszerek szerint. Egy-egy szakmán belül, de a társtudományok részéről is felmerült egymás kutatási eredményeinek megismerése iránt az igény. Az új követelmények és a nem szöveg alapú dokumentumok iránti érdeklődés növekedése következtében került előtérbe, hogy a digitális kultúra korában a digitalizáláson túlmenően, összetettebb termékeket és szolgáltatásokat lenne kívánatos digitális formában elérhetővé tenni. A cél olyan rendszerek és eszközök kifejlesztése, melyek támogatják a tudományos forrásokból származó digitális eredmények felhasználását és hozzáférhetőségét. Elő kell segíteni a digitális kultúra és a tudományos objektumok összességének kialakulását olyan összetett koncepciókkal ellátott bemutatási lehetőségekkel, amelyekhez a hozzáférési rendszert is megfelelően fejlesztik ki. Fel kell tárni, hogyan lehet a digitális források hozzáférhetőségét megőrizni az új kutatási eredmények, technikák és eszközök segítségével. Ez tágabban értelmezendő, mert idetartozik a néprajz, zene, tánc, szöveg digitális rögzítése, visszakereshetősége. Adatbázisok, thezauruszok, a szemantikus háló használatával mindez rögzíthető, a jövő számára megőrizhető. Így ezek a tevékenységek szintén bemutathatók a fent leírt kulturális rétegek prezentálásával együtt, és a terület kulturális képe teljessé válik.

Digitális kőtábla: A projekt arra a kérdésre keresi a válasz, hogy milyen stratégia, milyen szervezési és műszaki megoldások mellett biztosítható egy, már digitalizált vagy eleve digitálisan keletkezett dokumentum, térkép, épületmodell, film, hang, stb. olvashatósága, felhasználhatósága közép- és hosszú távon. A számítástechnikai eszközök és szoftverek gyors fejlődése ugyanis magával vonja a tárolás (fájl)formátumok gyors avulását, az adathordozók öregedését, ennél fogva már ma is probléma egy 20 éves lyukkártya vagy egy floppy tartalmának elolvasása, egy régi szövegszerkesztővel írt anyag hozzáférése, míg egy kőtábla évezredeken át olvasható maradt. Hogyan lehet majd elolvasni a ma lelkesen bedigitalizált anyagokat? A projekt az általános ajánlásokon túl egyes szakterületek számára gyakorlati módszertani útmutatókat kíván adni a „digitális kőtábla” létrehozására, valamint részt veszünk e rendszerek kialakításában is.

Mindezek a tevékenységek kutatások formájában működnek – amennyiben a forrásokat elő tudjuk teremteni – de, az ezekkel kapcsolatos eredményeinket cikkekben illetve könyv formájában publikáljuk, országos és nemzetközi konferenciákon veszünk részt, és témáinkat tanfolyamokon, felsőoktatási képzésekben oktatjuk is. Oktatási tevékenységünk kiterjesztéseként támogatást adunk minden olyan iskolának, oktatási intézménynek, akik örökség megóvással kapcsolatosan kívánnak tevékenykedni, valamint szándékunkban áll az UNESCO Világörökség Központ oktatási csomagjának, a KIT-nek népszerűsítése is. A csomag – mely örökségvédelmi oktatással-neveléssel foglalkozik kisgyerek kortól kezdődően – már magyar nyelven létezik, és országszerte képzések indulnak bevezetésére.

Digitalizálás a tájház pályázatokhoz, minősítéshez

Az Információs Társadalomért Alapítvány (ITA) tájékoztatja Önöket, hogy megegyezés szerinti térítés ellenében

• beadandó pályázatuk elkészítéséhez segítséget ajánl;
• a Tájház működési engedélyéhez szükséges digitális leltárt elkészíti;
• információs anyagot készít tájékoztatók, képeslapok, CD-ROM-ok, DVD-k, honlap előállításához
• az e-skanzenben való részvételhez szükséges digitalizálást elvégzi.

Pályázhatnak továbbá a tájház digitális rögzítésére is melynek megvalósítását vállaljuk, és ennek hozadékai a következők:

• a tájház tárgyainak felvételezése;
• alapleltár elkészítése;
• prospektusok és internetes megjelenés digitális anyagai.

Figyelem! Pályázatuk benyújtásához érvényes Múzeumi működési engedéllyel kell rendelkezniük, továbbá a Szabadtéri Néprajzi Szakfelügyelet és a Tájházszövetség támogató nyilatkozatával.
A Múzeumi működési engedély kiadásának alapvető feltétele a leltár megléte.

Az ITA el tudja készíteni az Önök tájházának digitális felvételezését. Ha a leltárt is el kívánja velünk készíttetni, a digitális felvételezés napjára néprajzos szakember jelenlétét kell biztosítania, aki az általunk készített alapleltár excel táblázatott aláírásával hitelesíti. A felvételezés és az adatfeldolgozás adatvédelmi szakértő felügyelete mellett történik, melynek során szigorúan betartjuk az adatvédelmi és a szerzői jogra vonatkozó törvényeket.

További információ

Dr. Bassa Lia
06-1-279-1510 vagy 06-30 9021-911
bassa.lia@infota.org

Postacím: ITA 1507. Budapest, Pf. 213.