Alapítványunk és a Pannon Egyetem támogatásával nyomtatásban is megjelent Bencsik Andrea: Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban – Az üzleti stratégiától a mesterséges intelligenciáig című kötete az Akadémiai Kiadó gondozásában.
2024. szeptember 30-án került megrendezésre az MTA GTB Tudásmenedzsment Munkabizottságának Tacit Tudás Műhelye szervezésében a tudásmenedzsment és szervezeti antropológia kapcsolatát vizsgáló rendezvény.
Megjelent az elmúlt évek egyik fontos kutatási projektjének eredményeit összefogleló kötetünk elektonikus formában.
Szerkesztette: Boda György
Akadémiai Kiadó, 2024.
ISBN: 978 963 664 023 1 (online)
https://mersz.hu/boda-kiss-lancz-matyusz-thek-sodrodasbol-feljebb-lepes/
Az átalakulóban lévő gazdasági világrend és az egyre erősebb hazai társadalmi-gazdasági problémák nyomása mellett kivételes értéke van azoknak az elemzéseknek, amelyek elfogulatlanul és sokoldalúan feltárják, hogyan használtuk ki eddig lehetőségeinket, s miként választhatunk eredményesebb utat.
Boda György és szerzőtársainak műve három nagyon fontos szempontból is különleges figyelmet érdemel, e szempontok egyidejű érvényesítése pedig számomra a könyvet az utóbbi évek egyik legértékesebb helyzetértékelő olvasmányává teszi. Elismeri a rendszerváltás óta elért eredményeket, de rámutat, miért maradtak el ezek a várakozásoktól és a lehetőségektől. Elemzésének középpontjában a reálgazdaság, a vállalati szféra áll, de ezen keresztül átjönnek a társadalomirányítás, a szabályozás hatásai, gondjai is. Kimutatják, mik a vállalatok versenyképességi hiányosságainak fő okai, és hogyan vezetnek el ezek szükségszerűen a várt makrogazdasági és társadalmi konvergencia elmaradásához.
Másik érdeme a könyvnek, hogy mondanivalóját igen kiterjedt statisztikai anyaggal, adatokkal, számításokkal támasztja alá. Jól megválasztott adatbázisokat használ, ezeket igényes, és többnyire jól követhető számítási módszerekkel kezeli. Kiemelendő, hogy miközben a szerzők számos sokat vitatott tartalmú fogalmat használnak a könyvben, tiszta helyzeteket teremtenek azzal, hogy világosan megadják saját értelmezésüket, s ahol szükséges, a méréssel kapcsolatos gondolatmenetüket is.
Harmadik fontos tulajdonsága a kutatásnak a történelmi és társadalmi beágyazottság. Nem áll meg a jelenségek közvetlen okainak feltárásánál, hanem rámutat a régmúlt és a közelmúlt befolyásoló, sokszor meghatározó szerepére, és ezek értelmezésére. A statisztikai elemzéseket és a történelmi tapasztalatokat együtt használja fel a jelenlegi helyzetből való feljebb lepés lehetőségeinek körülhatárolására. Végkövetkeztetéseként ennek a feljebb lépésnek alapvető feltételeként a humántőke fejlesztését és szerepének növelését támogató politikai mechanizmus érvényre jutását határozza meg.
Chikán Attila
A könyv a 2015-ben megjelent A tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban kiegészített és frissített változata. Túllép a tudásmenedzsment alapjain és azok részletes tárgyalása helyett holisztikus képet ad arról, hogy a – számos szervezet által már felismert és szükségesnek ítélt – lépéseket milyen összefüggések figyelembevételével érdemes megtervezni és megvalósítani.
A témakör rövid felvezetését követően a stratégia mint a változást indító vezetői döntés mikéntjét vázolja, és a változásra való felkészülés további elemeit veszi sorra. A feltételek között kiemelt jelentőségű a bizalomra és etikus viselkedésre épülő szervezeti kultúra kialakítása. Ezek megteremtése után a szervezet további folyamataival történő integrálás lehetőségét tárgyalja. Az egyes fejezetek nemcsak leíró módon foglalkoznak a rendszerépítés során megteendő lépések bemutatásával, hanem minden esetben a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati kutatási eredmények teszik azokat kézzelfogható valósággá.
A szerző a tudásmenedzsment egy lehetséges jövőképét is az olvasók elé tárja, hangsúlyozva a mesterséges intelligencia térnyerésének következményeit és a fenntartható tudásról történő gondolkodás szükségességét. A gyakorló szakemberek számára kifejezetten érdekes lehet a kötet tartalmi lezárásaként vázolt hazai helyzetkép és szervezeti jó gyakorlatok bemutatása.
Véry Zoltán (1950- 2024)
A MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottsága fájdalommal tudatja, hogy tagtársunk, dr. Véry Zoltán c. egyetemi docens elhunyt.
Tisztelettel búcsúzunk Tőle, emlékét megőrizzük!
Véry Zoltán tanulmányait a Miskolci Egyetem, rendszertervező mérnökként, majd a Pénzügyi és számviteli Főiskolán, és a Controlling akadémián végezte.
Későbbiekben a kutatásnak és az oktatásnak szentelte életét, így foglalkozott:
Több szervezetnek is tagja volt: a MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottságának, MTA TM Tacit Műhelyének, PMSZ-nek is.
Több egyetemen is adott elő, de legutóbb a METU-n (Kommunikációtudományi Intézet, Menedzsment Intézet 2012 – 2014) óradóként, és szakdolgozati témavezetőként, az interdiszciplináris kutatócsapata által készített teljesen újszerű és folyamatosan aktualizált „Kommunikációmenedzsment” tananyaga alapján.
Nagyon sokat tett és dolgozott – közel 20 éven át – a MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottságában, konferenciaelőadásokat tartott, számos Tudásmenedzsment Munkabizottság által kiadott kötetben publikált, legutóbb épp ez év szeptemberében kiadott „Tudásmenedzsment a következő évtized határán” 20 éves jubileumi kötetben is.
Korábban több évig vezetőként, kontrollerként, majd menedzsment tanácsadóként, sőt szakíróként is (www.mfor.hu) szerzett gyakorlatot, mely mellé több, mint tíz évi kutatómunkával ötvözte a Luhmann -féle kutatási eredményeket: a „self-referenctial autopoietic systems”, a „társas rendszerek”, a „szociális komplexitás”, a „személyközi- és gépközi kommunikáció”, és az „értelemrendszer” összes ismeretét annak érdekében, hogy újabb tudást és tudásdimenziót nyisson a szervezet társas-, nyelvi-, tudás- és kommunikációrendszerének tervezésében, kontrolljában, kialakításában és működtetésében, valamint az ehhez szükséges technológiák választásában is.
Felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe a deszki szerb aranyhímzés élő hagyományát 2023. szeptember 15-én. Mindezt Kiss Szabolcs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) főosztályvezetője jelentette be Budapesten, a Kulturális örökség napjai alkalmából szervezett ünnepségen. A listára most négy új elem került: a deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya, a lakodalom élő hagyománya Boldogon, valamint Szent Márton tisztelete Magyarországon és a Szent Vér hagyománya Bátán.
A jegyzékbe vételről szóló okleveleket Kiss Szabolcstól és Csonka-Takács Esztertől, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatójától vehették át a hagyományőrző szervezetek képviselői, köztük Brczán Éva, a deszki Arany Kezek Kézműves Műhely vezetője és férje, Brczán Krisztifor, a Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke. Velük már több alkalommal dolgozott együtt Alapítványunk. Kapcsolatunk már több évtizedes: ottvoltunk a kezdeteknél, mikor a deszki temető digitális feldolgozását végeztük el. Ezt követően a deszki szerb múzeum létrehozása, a tárgyak restauráltatása is velünk készült. A város történeti feldolgozásában is dolgoztunk, akárcsak számos projekt létrejöttében, megvalósításában. Deszken olyan hagyománylánc épült ki, amely példaértékű a fenntartható örökségmegőrzés területén: a gyerekek az iskolában és az ahhoz kapcsolódó foglalkozásokon tanulják meg a helyi lenszövés módszereit, amelyekből, a helyi közösség kórusuk, zenekaruk, valamint táncosaik részére készítik el a hagyományos ruhákat, amelyekben évtizedek óta Brczán Krisztifor vezetésével lépnek fel, és gyűjtik a kitüntetéseket.
Szívből gratulálunk a közösségnek és vezetőiknek, valamint kívánunk nekik további sok sikert, és lehetőséget szellemi örökségük megóvásához és fenntartásához.
Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.
Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.
Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?
A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.
Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.
Dobay Péter
Hivatkozás:
https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 913 0
Dr. Szabó Kristóf 1967-2023
2023. április 17-én, életének 56. évében elhunyt kedves tanítványunk, barátunk, kollégánk,a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
Bankárként a ’90-es évek végétől támogatta a BME Információ és Tudásmenedzsment Tanszéken folyó Posztgraduális bankinformatikus képzést. Ettől kezdve élvezhették diákjai kiemelkedő felkészültségét és közvetlen személyiségét mind az előadásokon, mind a személyes konzultációkon, s lett kollégánk és barátunk. Doktori (PhD) dolgozatát A BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola tanszékünk által gondozott információmenedzsment specializációján védte meg „Az összetett pénzintézeti logisztika kialakulása: a multi-channel management bevezetése és szervezeti kihatásai” címmel 2004-ben. A tanszék 2007-es bezárását követően sem szakadt meg a kapcsolat, az Alapítvány rendezvényein és számos projektjében is szakértőként részt vett. A HEPA vezetőjeként is mindig volt ideje egy-egy szakmai-baráti beszélgetésre.
Hiányozni fog a mindig mosolygós, elegáns, megjelenése, csendes, barátságos, közvetlen stílusa, valamint a vele folytatott beszélgetések akár szakmáról, akár a világ dolgairól.
Az IKE2020 Innovatív Kezdeményezések Egyesület, valamint az Una-Sana Kantoni és Egyetemi Könyvtár (Bihać, Bosznia-Hercegovina) közötti, a Hungary Helps Program által támogatott együttműködés keretében alapítványunk részéről Dr. Kiss Ferenc 2022. december 14-15-én vállalkozói gondolkodás és kreativitás fejlesztő workshopot tartott középiskolás és egyetemista diákok számára. A képzés társelőadója a bihácsi egyetem részéről Assoc. prof. dr. sc. Kenan Mahmutović volt.
A helyszíni képzés mellett projektmenedzsment és turisztikai alapismeretek online képzéshez is biztosított videó és elektronikus tananyagokat az Infota.
