Vállalat, információ, tudomány - Információs Társadalomért Alapítvány

Cím:
Vállalat, információ, tudomány
Kiadó:
BME GTK ITM
Kiadás éve:
2002. augusztus
Oldalak száma:
300
Cím:

A démon törölközője. — Bevezető megfontolások az információ mibenlétének tisztázásához (1.)

Írta:

Dr. Z. Karvalics László

Oldalak száma:

5-14

Bajban van a társadalomelmélet, ha szabatos formában akarja használni az „információ” kategóriáját. Az egyoldalú szempontkiemelés módszertani ingatagsága ill. az agykutatás fejletlensége folytán nem is született még olyan szintézis, amely megnyugtató módon tudta volna kezelni a kérdést. Röviden áttekintjük, hogy milyen diszciplína-elnevezésekkel próbálták megragadni az információ-jelenséggel foglalkozó tudományt, s hogy miért nem alkalmas sem Shannon-Weaver „kvanitatív”, sem Stonier „fizikai” információfogalma arra, hogy magyarázó modelljeinkbe építsük. Végül rövid szemlét tartunk: mely társadalomtudományok rugaszkodtak eddig neki a feladatnak?
Cím:

Információs aszimmetriák — a 2001. évi Nobel-díj nyomában

Írta:

Benczúr Dávid

Oldalak száma:

15-28

A hagyományos mikroökonómia alapja a tökéletes piaci verseny, amely egyformán tájékozott, racionálisan viselkedő, atomi szereplők között zajlik. Ez a valóságban nagyon ritkán figyelhető meg. Míg a közgazdászok nagy része újabb és újabb, egyre bonyolultabb modellekkel igyekszik a valóságot ezen ideális állapot képére formálni, néhányan azt az utat választották, hogy szakítanak a fent említett alapelvekkel. Az új mikroökonómia a játékelméletre és az információ-gazdaságtanra épül és sokkal bonyolultabb eseteket képes leírni a hagyományos mikroökonómiánál. Ez az írás az információ-gazdaságtan alapját képező információs aszimmetriákat mutatja be, aminek különös aktualitást ad a 2001-es év közgazdasági Nobel-díja. Az anti-szelekció és az erkölcsi kockázat bemutatása után szó lesz röviden az információ-gazdaságtan és az informatika kapcsolatáról is.
Cím:

Honnan indultak a mai online árverések? AUCNET, az elektronikus aukciók egy őse

Írta:

Réz Tamás

Oldalak száma:

29-40

Az Alma Mater sorozat korábbi kiadványaiban megjelent két publikációmban[1][2] nagyrészt az internetes árverések aktuális, gyakorlati világával foglalkoztam. Az Új és megújuló információs rendszerekben[1] távolabbi történelmi áttekintéssel is találkozhat az Olvasó, míg a sorozat Sokszínű e-világ kötetében megjelent írásomban többek között az árverésekkel kapcsolatos fogalmakat, valamint James R. Beniger aukciótörténetét ismertettem[3]. Igyekeztem teljes áttekintést nyújtani a témáról az Online aukció című könyvemben[4]. Jelen publikációban az online árverések egyik őséről írok: a maga idejében és nemében egyedülálló, Japánban debütált AUCNET TV aukciós hálózatát mutatom be.[5] Ez az elektronikus árverések egy igen specializált piacán keresztül mutatja be a technika fejlődését: a használtautó-kereskedők ezen módszer révén sokkal hatékonyabban kínálhatták, juthattak hozzá, értékesíthették készleteiket.
Cím:

A magyar világörökségi vízió és megvalósításának lehetősége testreszabott létesítménygazdálkozási…

Írta:

Bozány András

Oldalak száma:

41-52

A magyar világörökségi vízió megalkotói szerint a már világörökséggé nyilvánított helyszíneken egységes, korszerű informatikai rendszer bevezetésére van szükség, mely segítségével a védett objektumok állapotváltozása folyamatosan nyomonkövethető. A jelenlegi gyakorlat ezzel szemben a helyszínek számának gyors növelésére helyezi a fő súlyt. Az elterjedőben levő létesítménygazdálkodási és üzemeltetési (ún. facility management and maintenance) rendszerek örökségvédelemre szabásával lehet hosszabb távon is költséghatékonyan biztosítani a helyszínek jobb minőségű felügyeletét. Röviden összefoglalásra kerülnek az állapotfigyelés lehetséges módjai, az alkalmazott eszközök, összehasonlítva a régi és új módszerekkel elérhető védelem hatékonyságát.
Cím:

Multi-channel management, avagy az értékesítési csatornák irányításának szervezeti pozícionálása pén

Írta:

Szabó Kristóf

Oldalak száma:

55-64

A XX. századvég technikai és kommunikációs forradalmának egyik vívmánya az értékesítési rendszerek tömeges kialakulása. Alig tíz év leforgása alatt a tradicionálisnak tekinthető személyes értékesítés mellett, mindennapi életünk részévé váltak a minket körülvevő médiumokon kialakított különféle ügyfél-kiszolgálási módszerek. Az értékesítési módozatok ilyetén kiszélesedése különösen a szolgáltatási szektorban vált jelentőssé. Napjaink gazdaságában a pénz szinte elvesztette fizikai megjelenésének szükségességét. Számláinkat átutalással egyenlítjük ki, a boltokban kártyás tranzakcióval rendezhetjük a fizetést, bérünket munkáltatónk lakossági számlánkra utalja át. Az így dematerializálódó pénz igen alkalmas „termék” a táv- és teljesen elektronikus szolgáltatások megvalósítására. A sokcsatornás értékesítés irányítása (multi-channel management) a pénzintézetek számára a XXI. század új kihívása. Jelen anyagban ennek szervezeti kérdéskörét vázolom fel.
Cím:

Hazai kártyatranzakciók nemzeti autorizációs és elszámolási rendszere

Írta:

Kocsis Frigyes

Oldalak száma:

65-72

Ha végigtekintünk a Magyarországon kibocsátott bankkártyákon, akkor észrevesszük, hogy a kártyák szinte kivétel nélkül valamelyik nemzetközi kártyatársaság logoját viselik, formailag és alkalmazási tekintetben VISA illetve Europay, MasterCard termékek. Ez a feltételrendszer biztosítja a nemzetközi forgalomképességüket. A belföldi kártyaelfogadási rendszer is az említett nemzetközi logos elfogadói háttérre épül. A nemzetközi logos kártyák elfogadói és kibocsátói platform egyezősége miatt lehetővé válik a biztonságos és egyszerű kártyahasználat egy másik bank, vagy egy harmadlagos piaci szereplő által üzemeltetett készpénzkiadó automatában vagy kereskedői terminálon.
Cím:

Credit scoring modellek és osztályozásuk

Írta:

Dr. Kiss Ferenc

Oldalak száma:

73-94

Jelen tanulmány a credit scoring rendszerekben alkalmazott modelleket tárgyalja. Egy új osztályozás bevezetéséve, csoportosítva, egységes szerkezetben röviden bemutatja az eljárások alapelvét, illetve matematikai hátterét, legfontosabb alkalmazási területüket, tapasztalataikat. Végezetül a credit scoring rendszerek várható fejlődési irányairól ad kitekintést. A cikk az egyes módszerekhez bőséges irodalomjegyzéket is közöl.
Cím:

Pénzintézeti készpénzgazdálkodás hatékonyságának javítása — A Cash Management újraszervezése

Írta:

Burger Gábor

Oldalak száma:

95-110

Egy pénzintézeti, banki készpénzgazdálkodás igen komoly logisztikai, banküzleti, informatikai feladat. Egy lakossági banknál nagyon sok helyen (főleg bankfiókokban) kell megfelelő mennyiségű készpénzt tárolni, illetve e készpénzt szállítani kell. Jelen tanulmány a készpénz mennyiségének meghatározásával, a szállítás logisztikájának megszervezésével, és az ezt támogató informatikával foglakozik.
Cím:

Az elektronikus aláírás megvalósítási problémái

Írta:

Erdősi Péter

Oldalak száma:

111-118

Az elektronikus aláírás használatának mára a szabályozási korlátjai is ledőlni látszanak, a felhasználás elterjedése azonban közel sem fénysebességű. A cikk ennek lehetséges okait keresi és boncolgatja, elméleti és gyakorlati megközelítést egyaránt alkalmazva.
Cím:

Döntéselmélet informatikai vonatkozásai

Írta:

Dr. Szűcs Gábor

Oldalak száma:

119-132

A gazdaság intenzív fejlődésével a vállalati vezetés-szervezés egyre fontosabbá válik, hogy a vállalat fel tudja venni a versenyt a konkurenciával. Az irányításban kulcsfontosságú szerepe van a döntések előkészítésének és meghozatalának. Jelen publikáció az általános döntések problémakörével és ennek tárgyalásához szükséges döntéselméleti ismeretekkel foglalkozik. A döntési kritériumok ismertetésénél kapcsolódik be a témakörbe az informatika a különböző számítási lehetőségek számbevételével. Példákon keresztül láthatjuk a választási mechanizmus egyes lépéseit a döntés meghozataláig. A döntés utáni analízis fontos része a döntési folyamatnak, hiszen itt vizsgálhatók az eredmények bizonytalansága, azaz mennyire lehetünk biztosak a választásunk eredményében.
Cím:

Online Stores

Írta:

Babos Gergely

Oldalak száma:

133-138

Have you ever tried to buy anything on Internet, maybe via electronic payment? Probably not… Most of us are afraid of using Internet Banking, sites, where our real personal data is required, especially where some electronic payment occurs. On the one hand there are some safety and security issues, people must be convinced and they have to be sure, that their transactions are handled on the right way, on the other hand there is the product. How can be sure, that the product is really in the warehouse, the supplier registers the order and it will be delivered? In the following article I introduce the basic functional background of the Online Stores.
Cím:

Az új gazdaság esete Schumpeterrel

Írta:

Dr. Bőgel György

Oldalak száma:

141-158

Miközben változatlanul sokat beszélünk és írunk az Új Gazdaságról, egyre többen megkérdőjelezik annak létezését. Ez utóbbi álláspont a mögöttünk álló két év eseményeinek tulajdonítható. Ha valaki a kilencvenes évek közepén az Új Gazdaságról és annak zászlóshajójáról, az infokommunikációs szektorról adott elő, akkor a mondanivalóját meredeken felfelé törő görbékkel, grafikonokkal illusztrálhatta. Az új évszázad beköszöntével azonban megváltozott a helyzet: a fellendülés recesszióba fordult, a tőzsdei árfolyamok zuhanni kezdtek, a vállalatok visszafogták beruházásaikat, a befektetők elfordultak az informatikai és távközlési cégektől. A vihar még a legerősebbeknek tartott cégeket is megtépázta, amit jól mutatnak az árfolyamgörbék…
Cím:

Vezetői információs rendszer kialakítása

Írta:

Répásné Szappanos Márta

Oldalak száma:

159-178

Vezetői információs rendszer létrehozása nem egyszerűen egy szoftver megvásárlását és benne jelentéshalmaz összeállítását jelenti, hanem annál sokkal többet. Mielőtt hozzákezdenénk a felépítéséhez, át kell gondolni, mit is akarunk elérni. Hová tart a vállalatunk és ahhoz megfelelő-e a jelenlegi működési, irányítási rendszerünk? A szoftver kiválasztásánál is körültekintően kell eljárni, a vállalati szűk keresztmetszeteken (erőforrásokon, meglévő rendszereken) kívül egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Mindehhez — az optimális végeredmény elérése érdekében — vezetői elkötelezettséggel támogatott célirányos projektmunka szükséges. A projektmunka hatékonyságát növelheti, ha rendelkezésre áll egy gyorsan bevezethető vezetői információs rendszer modell.
Cím:

Értékalapú vezetés és teljesítménymérés

Írta:

Győri Csaba — Pákozdi Sándor

Oldalak száma:

179-200

Minden vállalatnak vannak „érdekelt felei”, azaz vannak olyan belső és külső csoportok, amelyek érdekeltek a működésében, fejlődésében, stratégiájában. Ilyenek például a tulajdonosok, az alkalmazottak, a vevők, a szállítók, a versenytársak, az állam. Közülük az első három tekinthető a legfontosabbnak, mivel nélkülük a vállalkozás nem tud működni. Sikeresek akkor lehetünk, ha mindhárom fél számára elegendő értéket állítunk elő. Ez nehéz dolog, mivel az érdekeik részben ellentétesek: a részvényes nagy hasznot akar, az alkalmazott több fizetést kíván (vagy kevesebbet dolgozni a meglévőért), a vevő pedig kimagaslóan jó minőséget és nagyon alacsony árat szeretne. Ezt az ellentmondást csak egyféleképpen oldhatjuk fel: ha a részvényesi érték maximalizálására és eközben az alkalmazotti és vevői érték optimalizálására törekszünk. Részvényesi érték alatt a tulajdonosok vagyonát értjük. Növelésének két, egymással szorosan összefüggő forrása van: egyrészt az osztalék, másrészt az árfolyam emelkedése. Ebben a tanulmányban bemutatjuk, hogy miért fontos mérni a vállalat értékteremtő teljesítményét, valamint hogy miképpen lehet egy korszerű teljesítménymérési rendszert megfelelően adaptálni és alkalmazni a mindennapi életben. Célunk az értékalapú vezetés (angol rövidítéssel VBM, azaz Value Based Management) alapelveinek nagyvonalú ismertetése és ezen belül az integrált teljesítménymérés főbb aspektusainak részletezése. Nem foglalkozunk viszont a különböző számítási módok matematikai levezetésével, részletes összehasonlításával, mert ehhez számos irodalmi forrás áll a szakemberek rendelkezésére.
Cím:

Vállalatirányítási rendszerek bevezetésének csoportdinamikai kérdései

Írta:

Forgács András

Oldalak száma:

201-222

Az integrált vállalatirányítási rendszer (Enterprise Resource Planning, röviden ERP) bevezetését célzó projektek sok esetben többe kerülnek és tovább tartanak a tervezettnél, a munka elakad, leáll, a telepített rendszert nem használják, vagy ha igen, az nem teljesíti az eredeti elvárásokat. Mivel magyarázhatjuk ezt a jelenséget? Technikai problémákkal? A termékek alkalmatlanságával, a bevezetési tanácsadók hozzá nem értésével? A szoftverekben leképezhető folyamatok és a valós folyamatok közti nagy eltéréssel? Természetesen ezek is közrejátszhatnak, de a kutya nem itt van elásva: a siker záloga sokkal inkább a megvalósítással megbízott munkatársak személyében és együttműködésében rejlik. Ezeket a tényezőket leginkább a szociálpszichológia csoportdinamikával foglakozó elméletei segítségével tudjuk elemezni, amelyek a bevezetési módszertanok által javasolt eljárásokban is felismerhetők, bár csak rejtetten, implicit formában, és nem kellő részletezettséggel kifejtve. A vállalati informatikai rendszerek bevezetésének módszertanával foglalkozó munkák az ember szerepét sokszor csak igen felületesen tárgyalják. Még a legjobbak is megelégednek a tipikus emberi problémák felsorolásával (lásd pl. Lientz-Rea 2001, 253-272. o.) meg néhány közhelyszerű megállapítással a csúcsvezetői támogatás fontosságáról, a változtatásokkal szembeni ellenállás legyőzéséről vagy a tanulás jelentőségéről (lásd pl. Goldenberg 2002). Kevesen mutatják be az informatikai projektek emberét mint érző, szükségletekkel bíró, különböző szerepeket, érdekérvényesítési vagy éppen hatalmi játszmákat játszó, pszichológiai és szociálpszichológiai törvényeknek engedelmeskedő, kultúrateremtő, illetve adott szervezeti kultúrában élő, jellegzetes személyiségtípusokba sorolható társas (Aronson 2000) lényt. A gyakorlatban viszont valóságos, hús-vér emberekkel kell dolgozni, és nagyon sok múlik az emberi tényezőn. Ebben a cikkben a csapatmunka fontosabb szociálpszichológiai és csoportdinamikai összetevőinek áttekintésére vállalkozunk, különös tekintettel az informatikai, és azon belül az ERP projektek sajátosságaira. A források közül elsősorban Bakacsi Gyula (1996) és Klein Sándor (2001) munkáiból merítettünk.
Cím:

IQ*SILK: Modell-vezérelt adatintegrálás logikai alapokon

Írta:

Benkő Tamás — Krauth Péter

Oldalak száma:

223-244

A jelenleg használatos technológiák nem tudják megfelelő módon kezelni azt a komplexi-tást, ami pedig elengedhetetlen az elosztott rendszerekben tárolt adatok aggregációjához. Amire szükség van, az egy olyan új absztrakciós szint, amely tartalmazza egyrészt az adat-forrásokra és az adatkapcsolatokra vonatkozó metaadatokat, másrészt mindazokat az adat-nézeteket, amelyeket az adatokat „fogyasztó” végfelhasználó, ill. alkalmazási rendszer megkövetel. Ez a cikk az IQSoft Intelligens Software Rt. (a KFKI Csoport tagja) IQ*SILK elnevezésű, olyan új adatintegrációs technológiáját ismerteti, amely mindezeket a funkciókat megvaló-sítja. IQ*SILK lehetővé teszi az informatikai részlegek számára, hogy a több – szervezeten belül vagy akár kívül elhelyezkedő – forrásból származó adatokat könnyen integrálhassák valós időben, azaz késlekedés nélkül, és azokat az üzleti felhasználók igénye szerint szolgáltat-hassák. A SILK valós időben nyújt átláthatóságot és egységes rálátást akár a beszállítói láncokra, akár az ügyfelekre vonatkozó és más egyéb fontos információk terén, és így elő-segítheti, hogy információkkal jobban megalapozott döntéseket hozzanak. A meglévő informatikai infrastruktúrákhoz való minél könnyebb és teljesebb illeszkedés érdekében olyan szabványos ipari megközelítésekre épít, mint a Java, XML (eXtended Markup Language), UML (Universal Modelling Language), OCL (Object Constraint Language), OQL (Object Query Language) és XMI (XML Metadata Interchange). A SILK azonban több egy egyszerű adatintegrációs környezetnél. Építve az IQSoft évtizedes tapasz-talataira intelligens, logikai alapokon működő szoftverek készítésében, a SILK élenjáró Prolog-megoldásokat alkalmaz az adatintegrálás hagyományosan nem, vagy csak nagy nehézségekkel kezelhető területein (lekérdezésoptimalizálás, metaadat-ellenőrzés, hasonló-ságelemzés, modellegyesítés stb.)
Cím:

A szoftverminőségről többféleképpen

Írta:

Dr. Balla Katalin

Oldalak száma:

245-262

A szoftverminőség kérdésköre igen komplex, többféleképpen megközelíthető, értelmezhető téma. Most induló cikksorozatunkban az ismert szoftverminőségi modelleket, szabványokat, megközelítéseket szándékozunk bemutatni. A különféle megközelítések között nem könnyű eligazodni, ezért indulásként bemutatunk egy minőségügyi keretet, amely segítséget nyújt a szoftverminőség témájának teljeskörű áttekintéséhez. A bemutatott keret segít azonosítani a szoftverminőség szempontjából fontos elemeket, és támogatja a világviszonylatban ismert szoftverminőségi megközelítések, modellek, szabványok elhelyezését a szoftverminőség fontos elemeinek függvényében. A cikk második részében a szoftverminőség magyarországi helyzetét tekintjük át.
Cím:

Adatbányászat: a rejtőzködő lehetőségek tudománya

Írta:

Fajszi Bulcsú — Zimmer Márton

Oldalak száma:

263-288

Sokan azt hitték, hogy a felfedezések kora lejárt, pedig manapság talán még hatalmasabb és több érdekességet rejtő tengerre hajóznak ki a kincsekre vadászó felfedezők: az adatok óceánjára. A bennünket körülvevő adatmennyiség szinte elképzelhetetlen mértékben növekszik. A kaliforniai Berkeley Egyetem becslése szerint az emberiség jelenleg 1-2 exabyte (millió terabyte) mennyiségű új adatot állít elő évente. Ez 250 megabyte-nyi újonnan rögzített adatot jelent a Föld minden lakosára vetítve – a mongol pásztortól az argentin nyugdíjasig. A modern adatbázis-kezelő rendszerek már képesek megbirkózni az adatgyűjtés és tárolás feladatával, sőt az előrejelzések szerint az igények fejlődésével is lépést tudnak tartani. Szinte fel sem merül az a kérdés, hogy miért érdemes megőrizni a folyamatosan gyűlő adatokat, annyira magától értetődő mindenki számára, hogy az egyre szélesebbre duzzadó adatfolyam hatalmas mennyiségű értékes információt rejt. A kérdés ma már inkább az, hogy miképpen lehet hozzáférni az adatbázisokban rejtőzködő információs kincshez. Ehhez ad módszereket a mára már valódi tudományággá fejlődött adatbányászat.
Cím:

Biztonságos (?) hálózatok

Írta:

Kerekes Tibor

Oldalak száma:

289-300

Maga Darwin sem gondolta volna, hogy az élővilág úgymond „csúcsán” álló lény, az ember, egy új világot teremt: az Internetet, ami a rá csatlakozó számítógépekkel együtt új evolúciót indít el, annak sajátos, az üzemeltetők által csak részben kordában tartható törvényeivel. Mi az oka, hogy újra meg újra riadót kell fújnunk? Miért nem teheti kényelmesen keresztbe a kezét senki sem, aki napjainkban akár csak hobbiszinten is, vagy egyszerű, otthoni internetezőként az informatika hálójába kerül? Ki tette fel már magában komolyan a kérdést: „Biztonságban vannak-e az adataim, a pénzem?” És ki tett kellően hatásos lépéseket a biztonság érdekében? Az alábbi cikk az informatikai, illetve a hálózati biztonság útvesztőjében kíván néhány kanyarulatot bejárni, nélkülözve a mély, „bitszintű” ismertetést. Fel kívánja hívni az olvasók figyelmét arra, hogy mindannyian részesei vagyunk egy globális infrastruktúrának, ezért a felvetett problémák mindenkit érinthetnek: mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy azokra megfelelően reagáljon, a veszélyek ellen hatásosan védekezzen.