INFOTA
Az Információs Társadalomért Alapítvány és a keretei között működő INFOTA Kutatóintézet 2006 óta tudásközpontként működik. Kutatási, fejlesztési, innovációs, alkalmazásfejlesztési és tanácsadási tevékenységet végez, egyedi megoldásokat kínál ipari, kereskedelmi és szolgáltató ágazatok szervezetei számára, itthon és külföldön.
Tevékenységi területe széles skálán mozog: információmenedzsment, tudásvagyon-kezelés és eLearning, termelési és üzleti folyamatok szimulációja és optimalizálása, bank- és pénzügyi üzleti folyamatok fejlesztése, adat- és szövegbányászat, gazdasági modellezés, trendelemzés, döntéstámogatás, digitalizálás és visszakeresés, adatvédelem és információszabadság, informatikai biztonság, turizmus és örökségvédelem stb.
Ezekhez kapcsolódóan szoftverfejlesztést végez, mobil- és felhőalapú rendszereket is megvalósít.
A K+F+I projektek részben cégek, intézmények megrendelésére folynak, részben hazai és EU-s pályázati projektek keretében az eddigi eredmények továbbfejlesztésére, új termékek kialakítására.
Az INFOTA regisztrált felnőttképző intézmény.
Nyomtatásban is megjelent Bencsik Andrea új kötete: Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban
Alapítványunk és a Pannon Egyetem támogatásával nyomtatásban is megjelent Bencsik Andrea: Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban – Az üzleti stratégiától a mesterséges intelligenciáig című kötete az Akadémiai Kiadó gondozásában.
Elektronikusan megjelent – Boda György – Kiss Ferenc – Láncz Gábor – Matyusz Zsolt – Thék Regina: Sodródásból feljebb lépés – Tudásalapú versenyképesség
Megjelent az elmúlt évek egyik fontos kutatási projektjének eredményeit összefogleló kötetünk elektonikus formában.
Szerkesztette: Boda György
Akadémiai Kiadó, 2024.
ISBN: 978 963 664 023 1 (online)
https://mersz.hu/boda-kiss-lancz-matyusz-thek-sodrodasbol-feljebb-lepes/
Az átalakulóban lévő gazdasági világrend és az egyre erősebb hazai társadalmi-gazdasági problémák nyomása mellett kivételes értéke van azoknak az elemzéseknek, amelyek elfogulatlanul és sokoldalúan feltárják, hogyan használtuk ki eddig lehetőségeinket, s miként választhatunk eredményesebb utat.
Boda György és szerzőtársainak műve három nagyon fontos szempontból is különleges figyelmet érdemel, e szempontok egyidejű érvényesítése pedig számomra a könyvet az utóbbi évek egyik legértékesebb helyzetértékelő olvasmányává teszi. Elismeri a rendszerváltás óta elért eredményeket, de rámutat, miért maradtak el ezek a várakozásoktól és a lehetőségektől. Elemzésének középpontjában a reálgazdaság, a vállalati szféra áll, de ezen keresztül átjönnek a társadalomirányítás, a szabályozás hatásai, gondjai is. Kimutatják, mik a vállalatok versenyképességi hiányosságainak fő okai, és hogyan vezetnek el ezek szükségszerűen a várt makrogazdasági és társadalmi konvergencia elmaradásához.
Másik érdeme a könyvnek, hogy mondanivalóját igen kiterjedt statisztikai anyaggal, adatokkal, számításokkal támasztja alá. Jól megválasztott adatbázisokat használ, ezeket igényes, és többnyire jól követhető számítási módszerekkel kezeli. Kiemelendő, hogy miközben a szerzők számos sokat vitatott tartalmú fogalmat használnak a könyvben, tiszta helyzeteket teremtenek azzal, hogy világosan megadják saját értelmezésüket, s ahol szükséges, a méréssel kapcsolatos gondolatmenetüket is.
Harmadik fontos tulajdonsága a kutatásnak a történelmi és társadalmi beágyazottság. Nem áll meg a jelenségek közvetlen okainak feltárásánál, hanem rámutat a régmúlt és a közelmúlt befolyásoló, sokszor meghatározó szerepére, és ezek értelmezésére. A statisztikai elemzéseket és a történelmi tapasztalatokat együtt használja fel a jelenlegi helyzetből való feljebb lepés lehetőségeinek körülhatárolására. Végkövetkeztetéseként ennek a feljebb lépésnek alapvető feltételeként a humántőke fejlesztését és szerepének növelését támogató politikai mechanizmus érvényre jutását határozza meg.
Chikán Attila
Könyvajánló – Bencsik Andrea: Tudasmenedzsment elméletben és gyakorlatban – Az üzleti stratégiától a mesterséges intelligenciáig
A könyv a 2015-ben megjelent A tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban kiegészített és frissített változata. Túllép a tudásmenedzsment alapjain és azok részletes tárgyalása helyett holisztikus képet ad arról, hogy a – számos szervezet által már felismert és szükségesnek ítélt – lépéseket milyen összefüggések figyelembevételével érdemes megtervezni és megvalósítani.
A témakör rövid felvezetését követően a stratégia mint a változást indító vezetői döntés mikéntjét vázolja, és a változásra való felkészülés további elemeit veszi sorra. A feltételek között kiemelt jelentőségű a bizalomra és etikus viselkedésre épülő szervezeti kultúra kialakítása. Ezek megteremtése után a szervezet további folyamataival történő integrálás lehetőségét tárgyalja. Az egyes fejezetek nemcsak leíró módon foglalkoznak a rendszerépítés során megteendő lépések bemutatásával, hanem minden esetben a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati kutatási eredmények teszik azokat kézzelfogható valósággá.
A szerző a tudásmenedzsment egy lehetséges jövőképét is az olvasók elé tárja, hangsúlyozva a mesterséges intelligencia térnyerésének következményeit és a fenntartható tudásról történő gondolkodás szükségességét. A gyakorló szakemberek számára kifejezetten érdekes lehet a kötet tartalmi lezárásaként vázolt hazai helyzetkép és szervezeti jó gyakorlatok bemutatása.
Elhunyt Véry Zoltán (1950- 2024)
Véry Zoltán (1950- 2024)
A MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottsága fájdalommal tudatja, hogy tagtársunk, dr. Véry Zoltán c. egyetemi docens elhunyt.
Tisztelettel búcsúzunk Tőle, emlékét megőrizzük!
Véry Zoltán tanulmányait a Miskolci Egyetem, rendszertervező mérnökként, majd a Pénzügyi és számviteli Főiskolán, és a Controlling akadémián végezte.
Későbbiekben a kutatásnak és az oktatásnak szentelte életét, így foglalkozott:
Több szervezetnek is tagja volt: a MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottságának, MTA TM Tacit Műhelyének, PMSZ-nek is.
Több egyetemen is adott elő, de legutóbb a METU-n (Kommunikációtudományi Intézet, Menedzsment Intézet 2012 – 2014) óradóként, és szakdolgozati témavezetőként, az interdiszciplináris kutatócsapata által készített teljesen újszerű és folyamatosan aktualizált „Kommunikációmenedzsment” tananyaga alapján.
Nagyon sokat tett és dolgozott – közel 20 éven át – a MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottságában, konferenciaelőadásokat tartott, számos Tudásmenedzsment Munkabizottság által kiadott kötetben publikált, legutóbb épp ez év szeptemberében kiadott „Tudásmenedzsment a következő évtized határán” 20 éves jubileumi kötetben is.
Korábban több évig vezetőként, kontrollerként, majd menedzsment tanácsadóként, sőt szakíróként is (www.mfor.hu) szerzett gyakorlatot, mely mellé több, mint tíz évi kutatómunkával ötvözte a Luhmann -féle kutatási eredményeket: a „self-referenctial autopoietic systems”, a „társas rendszerek”, a „szociális komplexitás”, a „személyközi- és gépközi kommunikáció”, és az „értelemrendszer” összes ismeretét annak érdekében, hogy újabb tudást és tudásdimenziót nyisson a szervezet társas-, nyelvi-, tudás- és kommunikációrendszerének tervezésében, kontrolljában, kialakításában és működtetésében, valamint az ehhez szükséges technológiák választásában is.
Deszki siker
Felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe a deszki szerb aranyhímzés élő hagyományát 2023. szeptember 15-én. Mindezt Kiss Szabolcs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) főosztályvezetője jelentette be Budapesten, a Kulturális örökség napjai alkalmából szervezett ünnepségen. A listára most négy új elem került: a deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya, a lakodalom élő hagyománya Boldogon, valamint Szent Márton tisztelete Magyarországon és a Szent Vér hagyománya Bátán.
A jegyzékbe vételről szóló okleveleket Kiss Szabolcstól és Csonka-Takács Esztertől, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatójától vehették át a hagyományőrző szervezetek képviselői, köztük Brczán Éva, a deszki Arany Kezek Kézműves Műhely vezetője és férje, Brczán Krisztifor, a Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke. Velük már több alkalommal dolgozott együtt Alapítványunk. Kapcsolatunk már több évtizedes: ottvoltunk a kezdeteknél, mikor a deszki temető digitális feldolgozását végeztük el. Ezt követően a deszki szerb múzeum létrehozása, a tárgyak restauráltatása is velünk készült. A város történeti feldolgozásában is dolgoztunk, akárcsak számos projekt létrejöttében, megvalósításában. Deszken olyan hagyománylánc épült ki, amely példaértékű a fenntartható örökségmegőrzés területén: a gyerekek az iskolában és az ahhoz kapcsolódó foglalkozásokon tanulják meg a helyi lenszövés módszereit, amelyekből, a helyi közösség kórusuk, zenekaruk, valamint táncosaik részére készítik el a hagyományos ruhákat, amelyekben évtizedek óta Brczán Krisztifor vezetésével lépnek fel, és gyűjtik a kitüntetéseket.
Szívből gratulálunk a közösségnek és vezetőiknek, valamint kívánunk nekik további sok sikert, és lehetőséget szellemi örökségük megóvásához és fenntartásához.