Üzlet, folyamat, monitoring - Információs Társadalomért Alapítvány

Cím:
Üzlet, folyamat, monitoring
Kiadó:
BME GTK ITM
Kiadás éve:
2003. szeptember
Oldalak száma:
238
Cím:

Játékelmélet és az információs aszimmetria közgazdaságtana

Írta:

Dr. Szűcs Gábor

Oldalak száma:

1-12

Jelen publikáció a játékelmélet hasznosítási lehetőségeinek tükrében mutatja be a játékok matematikai elméletétől a gyakorlati alkalmazásig vezető utat. E tudományágnak a közgazdaságtanban való jelentőségét több Nobel-díj bizonyítja, a díjazottak között magyar név is előfordul. A közgazdasági tudományban az aszimmetrikus információs játékok elmélete a legújabb kutatási területhez tartozik, amelyről a második részben olvashatunk. A két részt egy olyan közgazdasági szituációs példa fogja össze, amelyben a két szereplő – egy tulajdonos és egy menedzser – szempontjából történik a matematikai vizsgálat.
Cím:

A Mikroszimulációs Szolgáltató Rendszer fejlesztése

Írta:

Csicsman József — Fényes Cecília

Oldalak száma:

13-22

Az alábbiakban ismertetjük a mikroszimulációs módszertan lényegét. Szó lesz a kialakulásáról, hazai és nemzetközi alkalmazási területeiről. Ezt követően bemutatjuk az elkészült Mikroszimulációs Szolgáltató Rendszer elemeit és azok funkcióját.
Cím:

Nemzetközi tapasztalatok az internet és a televízió konvergenciájának irányairól

Írta:

Dr. Z. Karvalics László

Oldalak száma:

23-54

A médiakonvergencia kérdésköre az elmúlt évek hazai és nemzetközi szaksajtójának kedvelt témája. Az ide sorolt jelenségek világának gazdagsága és a megközelítések sokfélesége miatt a médiakonvergencia elméleti oldalával foglalkozó szakirodalom „széttartó” jellegű. Az Internet és a televízió konvergenciájának friss fejleményeinek szemlézését megalapozó áttekintő rendszerezésben ezért arra a vonulatra kell támaszkodnunk, amely modell-szerűen térképezi fel a médiakonvergencia szerkezeti sajátosságait.
Cím:

Adattárház tervezése döntéstámogató rendszerek számára

Írta:

Hasznics Milán — Tóthfalussy Balázs

Oldalak száma:

55-76

Túlzás nélkül állítható, hogy bármely korszerű döntéstámogató rendszer „lelke” az adattárház, hiszen ez tartalmazza az a teljes, támogatni kívánt üzleti folyamatot reprezentáló adatokat, melyekből az információk az elemzés valamint a vezetés számára kinyerhetők. Ezen értekezés során a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információ és Tudásmenedzsment Tanszék DSS projekt adattárház építés területén folytatott kutatási eredményeit kívánjuk összefoglalni. A kiindulási alapként használt definíció bemutatása és értelmezése után áttekintjük a megvizsgált, lehetségesen alkalmazható adattárolási struktúrákat, végül pedig ismertetjük a DSS projekt választott, gyakorlati megoldását. A témakör a DSS projekt számára kiemelt fontossággal bír, ennek megfelelően az alfejezetek során az ismertetett megoldások előnyei és hátrányai is mérlegelésre kerülnek. A DSS projekt a tervezett döntéstámogató rendszer megvalósításához a SAS szoftvert választotta keretrendszernek – a konkrét megoldás ismertetésekor ezen rendszer néhány specifikus funkciója is említésre/ismertetésre kerül.
Cím:

Banki adattárház megvalósíthatósága

Írta:

Perényi Áron

Oldalak száma:

77-96

A szervezetek gyors átalakulása és a különféle funkciók kihelyezése állandó kihívás elé állítja az informatikai rendszerek szervezőit, tervezőit és üzemeltetőit. Nincs ez másképpen a bankokban sem, ahol az IT támogatás különösen fontos és jelentős a mindennapi operatív feladatok ellátásában és a szervezet vezetésében, stratégiájának kialakításában. Munkám vázlatosan bemutatja a bank folyamatainak és az azokat támogató informatikai rendszereknek az inkonzisztenciájából fakadó problémákra megoldást kínáló adattárház megvalósíthatóságának főbb kérdéseit két alapvető szempontból is. Két konkrét, valóságos projekt megvalósíthatósági elemzését vetem végül össze, demonstrálva ebben a megközelítés gyakorlati alkalmazását.
Cím:

Differences between ASP (Application Service Provider) and CSP (Commerce Service Provider)

Írta:

Gergely Babos

Oldalak száma:

97-104

Abbreviations are passing by, some of them have several meanings, and others are unique and completely clear. In “e-world” there are two more and more commonly used terms, ASP (Application Service Provider) and CSP (Commerce Service Provider). As solutions and possibilities became wider, number and character of e-providers had increased. Recently content providers were sharing in ASP and CSP titles and functions – some cases not using the correct terminology. Nowadays not only content providers, but also solution, business and different kinds of service providers appear on Internet. I this study I will try to give a clear definition and global overview about differences and similarities between ASP and CSP. I will highlight particular areas, where different providers are of high importance.
Cím:

Outsourcing Payment Card Services In Vietnam:

Írta:

Tuan M. Pham

Oldalak száma:

105-126

Outsourcing of technology-heavy activities is an emerging trend in many industries, particularly in the banking sector. With certain advantages and disadvantages in each individual bank’s case, outsourcing is not necessarily beneficial for all banks. However, in many cases, banks which would greatly benefit from outsourcing are still resisting it, due to various non-economic reasons. This is especially puzzling in more developed countries where outsourcing as a concept has had more time to prove itself.
Cím:

A magyarországi Card-not-present típusú bankkártyás fizetések

Írta:

Kocsis Frigyes

Oldalak száma:

127-136

Sokan sokfélét hallottak már a kereskedelem elektronikus formájáról, azonban a néha szellemképként lebegő fogalmat a különböző szakmák más és másképpen próbálják definiálni. Jelen publikációmnak nem célja, hogy vitassa vagy tárgyalja melyik a helyes és egzakt módon elfogadható leírás. A következőkben az elektronikus kereskedelmet a következő peremek közé vagyok kénytelen szorítani, annak érdekében, hogy a lehető legjobban tudjam a probléma körét szűkíteni. Számomra az elektronikus kereskedelem, függetlenül a kereskedelemben, értékcserében résztvevő személyétől (B2C, vagy B2B) a következőt jelenti: Olyan értékcsere, amelynek során a kereskedelemben résztvevők elektronikus úton egyeztetik és vezetik végig az üzleti tranzakciójukat. Ezt jelenthet egy elektronikus tenderezést, beszerzést, vagy egy ezekhez képest egyszerűbb vásárlást, rendelést.
Cím:

Elektronikus árverések Magyarországon 2003 nyarán — fellendülés vagy völgymenet?

Írta:

Réz Tamás

Oldalak száma:

137-146

Az Alma Mater sorozat korábbi kiadványaiban megjelent két publikációmban nagyrészt az internetes árverések aktuális, gyakorlati világával foglalkoztam. Az Új és megújuló információs rendszerekben távolabbi történelmi áttekintéssel is találkozhat az Olvasó, míg a sorozat Sokszínű e-világ kötetében megjelent írásomban többek között az árverésekkel kapcsolatos fogalmakat, valamint James R. Beniger aukciótörténetét ismertettem, kitérve néhány nemzetközi és hazai portálra. Igyekeztem széles áttekintést nyújtani a témáról az Online aukció című könyvemben. A Vállalat, információ, tudomány kötetben az online árverések Japánban debütált egyik őséről, az Aucnet-ről írtam. Jelen publikációban az hazai online B2C aukciós szolgáltatások 2001. májusa óta bekövetkezett változásokat mutatom be.
Cím:

Grid computing

Írta:

Kéri László

Oldalak száma:

147-168

A grid computing az elosztott rendszerek legösszetettebb fajtáját képviselik nem kisebb célt kitűzve, mint a több szervezet által meghatározott közös célok megvalósításához szükséges virtuális szervezetek létrehozásának lehetőségének megteremtését a szervezeti határokon átívelő informatikai infrastruktúra egyesítéssel, ami a rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználtsággal történő biztonságos és szabályozott megosztását teszi lehetővé. A cikk a jelenleg már számos tudományos és műszaki jellegű virtuális szervezet által a Globus Toolkit segítségével létrehozott elvi és gyakorlati grid architektúrát mutatja be, majd a gridek üzleti megoldásként történő alkalmazását lehetővé tevő Open Grid Services Architecture-t ismerteti.
Cím:

Projekt monitoring a hazai gyakorlatban

Írta:

Ősz Hajnal

Oldalak száma:

169-198

Magyarországon a monitoring fogalma -mint szolgáltatás- leginkább a forrásközvetítés és EU pályázati információk kapcsán merül fel. Formailag a programok megfigyelésére és értékelésére irányul, folyamatos és szelektív információkat biztosít a megadott témákban. Az egységes rendszer hiányából adódóan a monitoring funkciója több tekintetben is tisztázásra vár. Jelen tanulmány a projekt monitoring kapcsán kíván a legfontosabb kérdésekre választ keresni.
Cím:

Quality Assurance in Financial Institutions

Írta:

Kristóf Szabó

Oldalak száma:

199-208

The passage quoted reads as follows: “Costly the habit as thy purse can buy”, it was said by Polonaise to his son, Laertes, in Shakespeare’s drama. The figurative sense of this saying can be applied even nowadays when thinking about quality assurance. The meaning of Quality as service concept gives the relationship between the saying and quality assurance. During the process our aim is not to raise the level of service permanently, but to guarantee the quality of service, composed by the institution concerning cost benefit (especially in market economical circumstances).
Cím:

A Workflow menedzsment gyakorlati alkalmazása – esettanulmány

Írta:

Szinyei Merse Bálint

Oldalak száma:

209-226

A munkám során egy esettanulmány keretében bemutattam a workflow-menedzsment gyakorlati alkalmazását, az IBM által forgalmazott workflow-menedzsment rendszeren keresztül. Igyekeztem rámutatni arra, hogy az MQ Workflow rendszer használatával a bank milyen előnyökhöz jutott, illetve mennyivel könnyebb lett a bankon belüli munkaelosztás és folyamatmenedzselés.
Cím:

Kikényszerített szervezeti tudásmegosztás

Írta:

Vázsonyi Miklós

Oldalak száma:

227-238

A tanulmány a vállalati tudásmenedzsment egyik praktikus aspektusát, a kikényszerített szervezeti tudásmegosztást tárgyalja. A kikényszerített tudásmegosztás a vállalati felsővezetés egyik eszköze arra, hogy az üzleti folyamatok során keletkező dokumentálandó információk és tudáselemek a megfelelő helyen és időben ténylegesen rögzüljenek a vállalat tudásmenedzsment rendszerében. Az ily módon a folyamatban résztvevő munkatársak által megosztott tudást a szervezeti adminisztrációs kötelezettségek olyan irányú szabályozottsága eredményezi, ami jutalmakat vagy retorziókat helyez kilátásba az egyéni tudás megosztása, így annak a kollektív tudásba építése érdekében. A tudásmegosztás kikényszerítésének eszközrendszerét egy megfelelő IT infrastruktúra, egy workflow alapú vállalati működés és egy ösztönzési keretrendszer kell hogy alkossa. Ekkor lehetővé válik a megosztandó tudástípusok definiálása, és a tudásmegosztás mértékének mérése, valamint ezen keresztül annak jutalmazása.