Szabad adatok, védett adatok - Információs Társadalomért Alapítvány

Cím:
Szabad adatok, védett adatok
Kiadó:
BME GTK ITM
Kiadás éve:
2005. március
Oldalak száma:
365
Elfogyott!
Cím:

Átláthatóság és információszabadság Közép- és Kelet-Európában

Írta:

Székely Iván

Oldalak száma:

17-57

A közép- és kelet-európai régió új demokráciái számára az átláthatóság és az információszabadság az állam/állampolgár viszony megváltoztatásának fontos eszköze. Ezek az országok hosszú évtizedekig el voltak zárva a demokratikus fejlődés fő áramlataitól, s a politikai rendszerváltás óta eltelt időben próbálják pótolni lemaradásukat, kiépíteni új jogi és intézményi rendszerüket. Az átláthatóság és a közszféra elszámoltathatósága terén ugyan eltérő fejlődési fokra jutottak, de az információszabadság ellen felhozott kezdeti érvek egyik országban sem bizonyultak megalapozottnak. Bebizonyosodott, hogy egy új demokráciában egy törvény meghozatala önmagában nem elég: jogharmonizációra, másodlagos normákra, független ellenőrre, gyakorlati implementálásra és az új jogok társadalmasítására van szükség. Az új jogok implementálása során a civil szektor és az állam sajátos együttműködési terepei fejlődtek ki; példaértékű esetek, érvelések, innovatív megoldások születtek, amelyek más országokban, más politikai, társadalmi közegben is hasznosíthatók. A tanulmány ezeket az eseteket, az átláthatósággal kapcsolatos folyamatokat és tanulságaikat elsősorban Magyarország, Bulgária, Románia, Szlovákia és Ukrajna példáin vizsgálja.
Cím:

Az elektronikus információszabadság a magyar kormányzati portálokon

Írta:

Szabó Máté Dániel

Oldalak száma:

59-75

Az elektronikus információszabadság törvénybe iktatása a közérdekű adatok megismeréséhez való, Alkotmányban biztosított jog biztosítéka, amelyet egyre több állam jogrendszerében megtalálunk. Várhatóan a magyar információszabadság szabályok is kiegészülnek a közeljövőben az elektronikus információszabadságra vonatkozó rendelkezésekkel. Az elektronikus információszabadság nem más, mint egy új kommunikációs csatorna megnyitásának törvényi előírása, amelynek következtében leegyszerűsödik a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, elősegítve ezáltal az állam működése átláthatóvá válását, a sajtó szabadságát, a véleményalkotást, vagy akár az egyének mindennapos ügyintézését. Törvényi garancia nélkül is elérhetőek azonban egyes közérdekű adatok elektronikus úton. A központi állami szervek internetes portáljainak az információszabadság érvényesülésének szempontjából történt vizsgálata megmutatta, hogy nagyon nagy különbségek vannak az egyes szervek közérdekű adat-közzétételi gyakorlata között, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy szükség van az elektronikus közzététel minimumszabályainak rögzítésére az elektronikus információszabadság érvényesülése érdekében.
Cím:

Az internetes adatvédelmi nyilatkozatok tartalmi követelményei

Írta:

Simon Éva

Oldalak száma:

79-94

A szerző az internetszolgáltatók, a hozzáférés-szolgáltatók és a tartalomszolgáltatók adatkezelése és az adatkezelések típusa alapján arra keresi a választ, hogy a személyes adatok védelmét hogyan lehet biztosítani az online környezetben; a személyes adatok védelmén belül egy szűk területen: az adatkezelésről szóló tájékoztatási kötelezettség körében. Az internetes adatvédelmi nyilatkozatok közzétételi kötelezettségét, a nyilatkozatok tartalmi és alaki követelményeit elemzi a szerző a hatályos magyar és uniós szabályozás alapján. A tanulmány az interneten használt adatkezelésekről szóló tájékoztatás jogi vizsgálata során kétszintű tájékoztatásra vonatkozó ajánlást fogalmaz meg.
Cím:

Magyarországi weboldalak adatvédelmi nyilatkozatainak elemzése

Írta:

László Gábor

Oldalak száma:

95-114

Az internet használata a munka során, a tanulás és információgyűjtés érdekében, vagy csak szórakozásként a mindennapok tevékenységei közé került. Kérdésként felmerül, hogy az átlagfelhasználó — amennyiben használhatunk ilyen definíciót — mennyire van tisztában azzal, hogy az internetes aktivitása milyen eszközökkel és hogyan követhető nyomon. A másik fő kérdés, hogy a személyes adatok kezelése hogyan történik a weboldalak felkeresése során, és erről a felhasználó milyen tájékoztatást kap a weboldalon. Ez a kutatás arra fókuszál, hogy megvizsgálja a magyarországi weboldalalak üzemeltetői által alkalmazott adatvédelmi, illetve adatkezelési nyilatkozatokat.
Cím:

A privacy védelme a munkahelyen

Írta:

Szabó Máté Dániel — Székely Iván

Oldalak száma:

115-148

A munkahely olyan környezet, ahol a munkavállaló a munkaidejét, munkaerejét, kreativitását a munkáltatója által meghatározott célok megvalósítására fordítja, ugyanakkor nem válik személyiség nélküli robottá, nem adja fel személyes integritását, sőt magánéletének egyes eseményei is szükségképpen a munkahelyen történnek. Emiatt a munkahely mintegy gyűjtőhelye a különféle privacy- és adatvédelmi problémáknak, jogok és érdekek ütközésének. A tanulmány először a privacy-védelem és az adatvédelem magyarországi sajátosságait elemzi, rámutatva a bírósági jogérvényesítés csekély súlyára és az adatvédelmi biztos joggyakorlatának fontosságára, majd a munkahelyi privacy védelmének problémáit az adatvédelmi biztos vizsgálataiból és állásfoglalásaiból válogatva, ügyismertetések segítségével mutatja be. Az ismertetett ügyek négy csoportját a munkaerő-felvétellel, a munkavégzés ellenőrzésével, a munkavállalók személyiségének elemzésével kapcsolatos, illetve az ésszerű adatkezelési cél nélküli esetek alkotják. A tanulmány záró fejezetében a szerzők a magyarországi munkahelyi privacy helyzetének általános értékelését adják, kitérve a politikai rendszerváltás által indukált társadalmi átalakulásokra és a hatalmi viszonyok változásaira egy olyan tágabb kontextusban, ahol a munkahely része az információs és egyben hatalmi játéktérnek.
Cím:

Az információs önrendelkezési jog érvényesülése az államtitoknak minősülő adatok tekintetében

Írta:

Rátai Balázs

Oldalak száma:

149-166

A személyes adatok védelméhez való jog keresztülfekszik a jogrendszeren, minden jogágban érezhetők a hatásai. Ez az alapvető jog korlátokat állít az állami és más adatkezelők elé, így könnyen kollízióba kerülhet más, az adatkezelés segítségével érvényesíteni kívánt érdekekkel. E tanulmány az államtitok és a személyes adatok védelme közötti ellentét elemeire mutat rá. Azt hinnénk, a két érdek nem ellentétes irányú, hiszen mindkettő főszabálya az illetéktelenek hozzáférésének korlátozása lehetne. Az adatvédelem azonban a magyar felfogás szerint több ennél, önrendelkezési jogot jelent, az államtitok-szabályozás pedig ennek az önrendelkezési jognak állít korlátot, például azzal, hogy bizonyos esetekben a legkevésbé illetéktelent, az adatok alanyát sem engedi hozzáférni a személyes adatokhoz, ha azok egyben államtitoknak minősülnek. A tanulmány a hatályos szabályozás és az ahhoz kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlat áttekintésével elsősorban a célhozkötöttség elvének érvényesülését, és az adatalanynak azt a jogát, illetve annak a jogának a korlátozását vizsgálja meg, amely alapján tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A vizsgált kérdések megoldására a tanulmány két megoldási irányt is felvázol az írás végén.
Cím:

Adatbányászat és adatvédelem

Írta:

Stifán Orsolya

Oldalak száma:

169-196

Bár a szakirodalomban egyre több szó esik az adatbányászat területéről, gyakorlati alkalmazásával Magyarországon csak a legnagyobb vállalatok, a bankok, biztosítók és telekommunikációs cégek esetében találkozhatunk. Az 1992. évi LXIII. törvény foglalkozik a személyes adatok védelmével, melynek az EU-csatlakozás utáni hatályos szövegében már megjelenik az automatizált egyedi döntés fogalma, még eléggé puhán megragadva az adatbányászat egy alkalmazását, de a törvényben kétségkívül felfedezhetjük a szabályozás első jeleit. A tanulmány az adatbányászat és az adatvédelem viszonyát mutatja be, kiemelve a kritikus pontokat.
Cím:

TCP/IP protokoll anonimizálás helyi hálózatokon

Írta:

Kéri László

Oldalak száma:

197-210

Már számos, az internetes kommunikáció anonimizálását biztosító technológia létezik, azonban annak ellenére, hogy a lokális Ethernet hálózati anonimitás is egyike lehet a széles körben alkalmazható, fontos privacy-elősegítő technológiáknak, ennek lehetőségei kevés figyelmet kaptak eddig. A tanulmányban a lokális anonimitás megvalósításának egy olyan lehetőségét vizsgáljuk meg, amely nem igényli a meglévő protokollok helyett új anonim protokollok bevezetését. Ehelyett a meglévő protokoll-implementációk lehetőségeit kihasználva éri el a lokális küldő (kliens) anonimitást az IP szintig, a protokoll anonimizálásnak nevezett módszer alkalmazásával. A javasolt eljárás könnyen megvalósítható a legtöbb operációs rendszer esetén, a TCP/IP protokoll verembe vagy a hagyományos alkalmazások működésébe való beavatkozás nélkül.
Cím:

A web bug technológia — barát vagy ellenség?

Írta:

Hullám Gábor

Oldalak száma:

211-233

A gazdasági életben az üzleti érdekek és az agresszív marketing egyre inkább igényli a vásárlók magánéletébe való behatolást, míg a vásárlók természetesen ennek megóvásában érdekeltek. E miatt az alapvető érdekellentét miatt számos csatát vívott a két oldal egymással mind az offline, mind az online világban. A web bug kezdetben nem volt más, mint egy több fronton bevethető, új fegyver az online marketing oldalán, ám idővel az internetes felhasználók adatainak tömegesen alkalmazott, ellenőrizhetetlen, jogilag és etikailag egyaránt kifogásolható megfigyelő eszközévé vált. Mára megszülettek azok az irányelvek, szabályozások, amelyek kijelölték és részben megteremtették a web bug etikus felhasználásához szükséges korlátozásokat. Az alábbiakban a lehetséges felhasználási módok ismertetése mellett ezen irányelvek bemutatására is sor kerül, érintve a már tisztázott jogi és etikai kérdéseket, valamint azokat a területeket, amelyek még további figyelmet igényelnek.
Cím:

Bioszkript alkalmazása az elektronikus szavazásban

Írta:

Jungbauer Alexandra — Somogyi Tamás

Oldalak száma:

235-274

A tanulmány két olyan, a szerzők által kidolgozott elektronikus szavazási rendszer koncepcióját ismerteti, amely a biometrikus rejtjelezés, technikailag a bioszkript alkalmazásán alapul. Az ismertetett rendszerek lényege, hogy nem központilag tárolt, személyazonosításra alkalmas biometrikus azonosítók (például ujjlenyomatok) használatán alapulnak, hanem a szavazásra jogosultak biometrikus adataiból származtatott és így harmadik személyek számára értelmezhetetlen, de a szavazási jogosultságot egyértelműen bizonyító bioszkript használatán. Ezzel biztosíthatók a képviselőválasztások és népszavazások titkossági, biztonsági és egyéb alapvető feltételei, azzal a külön előnnyel, hogy a leírt rendszerek alkalmazásával magas szinten teljesíthetők a személyes adatok védelmének jogi és technológiai követelményei, kiemelten a célhozkötöttség, vagyis az adatkezelési célhoz szükséges és elégséges mértékű és időtartamú adatkezelés biztosítása.
Cím:

Egy ideális anonim digitális pénzrendszer

Írta:

Tóth Csaba

Oldalak száma:

275-360

E tanulmány célja, hogy széleskörűen és rendszerszemléletűen vizsgálja a létező digitális pénzrendszerek tulajdonságait, ezek között kiemelten az anonimitást, mint a személyes adatok védelmének eszközét, valamint a biztonság különböző aspektusait; továbbá hogy összegezze egy ideális rendszerrel szemben elvárható követelményeket. A digitális pénz séma mibenlétének meghatározása után a szerző áttekinti a Chaum kutatásaiból kiinduló evolúciós folyamatot, ennek főbb állomásait és jellemzőit. Ennek során számos, sokféle célra használható sémát és technológiát mutat be, köztük kreatív és új kriptográfiai primitíveket, amelyek alapvető építőelemként lehetnek jelen a sémákban, vagy pedig modulárisan biztosíthatnak kívánt tulajdonságokat. Hivatkozik a sémák tudományos publikációira és elemzi az összehasonlító művek által fontosnak tartott tulajdonságokat. Esetenként eltérő csoportosításban vagy más aspektusból tekint bizonyos tulajdonságokat, olyan részletesen felbontva a biztonság és az anonimitás tulajdonságokat, ahogy az a szakirodalomban eddig nem szerepel. Ezek tárgyalása közben számos olyan kísérleti digitális pénz sémát elemez, amelyeket más művek nem vetettek össze vagy vizsgáltak meg. Ezt követően a szerző sorra veszi, hogy egy elképzelt ideális digitális pénzrendszernek milyen tulajdonságokat kell teljesítenie. Kiemeli, hogy megítélése szerint mely fő problémák nyitottak az egész kutatási terület előtt és szubjektív kitekintést ad a várható fejlődésről.