Sokszínű e-világ - Információs Társadalomért Alapítvány

Cím:
Sokszínű e-világ
Kiadó:
BME GTK ITM
Kiadás éve:
2002. február
Oldalak száma:
214
Cím:

Magyar mikrovállalatok lehetőségei az e-business felé vezető úton

Írta:

Babos Gergely

Oldalak száma:

1-24

Az elmúlt 10 évben hatalmas változás történt az informatika területén. A változás hatására új kutatási területek, újfajta kommunikációs technikák és még jelenleg nehezen elképzelhető gazdasági potenciálok jöttek létre. A „változás” neve: Internet. Az Internet nyitotta lehetőségek tárháza még felbecsülhetetlen. Egyesek szerint a telefon feltalálásával mérhető össze, mások szerint egy új korszakot nyit meg előttünk, de vannak olyanok is, akik csak egy múló divatnak, vagy akár a tudomány zsákutcájának tekintik. Annak eldöntése, hogy melyik feltételezés a helyes, nem az én feladatom. Én csupán egy olyan területre kívánok rámutatni, amelyben az Internet várhatóan hatékony eszköznek bizonyul majd. Az viszont tény, hogy a vállalatok világszerte mind nagyobb mértékben használják az Internetet, élnek az általa lehetővé tett módszerekkel. Mamutvállalatok tucatjai fejlesztik az Internet üzleti felhasználását elősegítő technológiákat és szoftvereket. Hazánk – és a többi kelet-közép-európai állam – informatikai fejlettsége elmarad a nyugat-európában, az Egyesült Államokban, vagy akár a Távol-Keleten kialakult szinttől. Itt is jelen vannak ugyanazon fejlesztő, tanácsadó, vagy bármi más tevékenységet folytató informatikai cégek, akik beszállítói, vagy partnerei a magyar piacon jelen levő vállalatoknak. Ezek a vállalatok azonban nem a magyar piac összetételében túlnyomó többségben jelen levő mikrovállalatok, hanem a kis-, közép- és nagyvállalatok. A piac sajátos összetételénél fogva a mikrovállalatok alig foglalkoznak informatikai beruházással, fejlesztéssel, a kis-, közép- és nagyvállalatokkal ellentétben. A köztük lévő különbség így egyre csak nő, amely jelenleg nem tűnik jelentősnek. Amint azonban az Internet üzleti felhasználását elősegítő szoftverek és megoldások lehetővé teszik a „szabad” vállalatközi elektronikus kereskedelmet, a mikrovállalatok végérvényesen ki fognak maradni a nagyobb vállalatok közötti kereskedelmi láncból, mivel nem rendelkeznek majd olyan informatikai háttérrel és szervezeti kultúrával, amely egy ilyen változást lehetővé tesz. Tanulmányomban egy olyan modellt fogok bemutatni, amely alkalmas az előző bekezdésben felvázolt probléma kezelésére, időszerűségét pedig az Internet és az Internet-technológiák rohamos fejlődése támasztja alá.
Cím:

CRM üzleti folyamatok

Írta:

Soós Péter

Oldalak száma:

25-36

Napjainkban az értékesítés folyamatában a hangsúly a termékekről fokozatosan az ügyfelekre terelődik át. Ennek a trendnek a következményeként került előtérbe az az üzleti filozófia, melyet CRM-nek (Customer Relationship Management), illetve magyarul ügyfélkapcsolatok kezelésének neveznek. Ennek a publikációnak nem célja ennek az üzleti filozófiának az általános bemutatása, sem egy konkrét kapcsolódó informatikai megoldásnak a kielemezése; ezekkel a területekkel csak érintőlegesen a szükségesnek ítélt szinten foglalkozik. A publikáció célja az ügyfélkapcsolatokhoz kapcsolódó folyamatok áttekintése, illetve a bevezetés során a folyamatok újraszervezése.
Cím:

Tartalomkezelés a modern értékesítés szolgálatában

Írta:

Szabó Kristóf

Oldalak száma:

37-48

A modern szervezetek technológiai fejlődésének egyik napjainkban kialakuló sarkalatos pontja a szervezeti információáramlás és tudáskezelés új alapokra helyezése. Az internet terjedésével jelentkező „új gazdaság” a web alapú kiszolgáló rendszerek egyre szélesebb körű alkalmazását hozza meg. A külső és belső ügyfél-kommunikáció átalakulása az online kommunikáció megszervezésének és koordinálásának új módszereit követeli meg. Ennek egyik területe a szaklapokból és előadásokból megismert tartalomkezelés, vagyis angol terminológiával a Content Management (CM) feladatai.
Cím:

Internet és üzleti hírszerzés

Írta:

Benczúr Dávid

Oldalak száma:

49-60

A szerző egy ritkán publikált témát mutat be: az üzleti hírszerzést. A téma nem azért ritka, mert a való életben ritkán alkalmazzák, hanem mert a hírszerzést a cégeknél is a legnagyobb titok övezi. Amikor ez az írás készül, a nagy vállalatok gyakorlata valószínűleg mérföldekkel odébb jár már, ezért inkább egy átfogó kép megalkotására tett kísérletnek kell tekinteni, nem pedig a legmélyebb fortélyok valamilyen feltárásának. A cikk bemutatja mi is a stratégiai felügyelet, és milyen alkotóelemei vannak, majd röviden áttekinti az Interneten található információk sajátosságait, végül pedig áttekinti az Internetes hírszerzés eszközeit. Mind a hagyományos eszközöknél, mind pedig az ügynökök bemutatásánál arra törekedve teszi ezt, hogy gyakorlati példákkal egészítse ki a bemutatást.
Cím:

Szemelvények az árverések történelméből — avagy a világ tovább fejlődik…

Írta:

Réz Tamás

Oldalak száma:

61-74

Az Alma Mater sorozat korábbi kiadványaiban megjelent írásaim[1][2] inkább az online aukciók gyakorlati világába kalauzolták az Olvasót. Jelen publikációmban az árverésekkel kapcsolatos fogalmakat, valamint a James R. Beniger – féle aukciótörténelmi áttekintést mutatom be. A fentiek mellett ismertetem, kiegészítem a korábbi publikációimban megjelölt e-kereskedelmi, valamint aukciós trendeket, előrejelzéseket. Végezetül, külön fejezetet szenteltem két meghatározó nemzetközi aukciós portálnak, nem kitérve azonban a korábban már publikált megfigyeléseimre.
Cím:

Kábeltelevíziós hálózatok fogyasztói közössége, mint másodlagos értékteremtés forrása

Írta:

Szöllősi-Tóth András

Oldalak száma:

75-88

Az alábbiakban a kábeltelevíziós rendszerekről, a segítségükkel nyújtható többletszolgáltatások megvalósításáról, valamint a szolgáltatók által megcélzott fogyasztói rétegben rejlő lehetőségek kihasználásáról lesz szó. Említést teszek még a technika fejlődésének köszönhetően elérhetővé vált interaktív lehetőségekről. A kidolgozáshoz felhasználom személyes tapasztalataimat, a szolgáltatók által nyilvánosságra hozott adatokat, illetve saját kapcsolataim segítségével nyert információkat.
Cím:

Álmok gazdasága

Írta:

Gergály Péter

Oldalak száma:

89-98

Sokan vontak már párhuzamot az aranyláz és az internetes vállalkozások hirtelen sikere és ugyanilyen hirtelen bukása között. Az internetes cégek jelentős túlértékelésének, majd értékvesztésének, az ún. „dotkom krízisnek” átfogó szemléletet ad Joseph Vardi hullámvasút grafikonja, amely az álmok gazdasága címet viseli. Arra keresem a választ, hogy mi az internetes gazdaság által eddig létrehozott valós érték forrása, és hogy mi képezi majd az értéket amikorra az információtechnológiai ipar bejárja az álmok gazdaságának hullámvasútját.
Cím:

Kvantifikálásra fel!

Írta:

Dr. Z. Karvalics László

Oldalak száma:

99-106

(Hogyan és mit mérjünk az információval kapcsolatban, ha egyáltalán mérhető, avagy a fűszálak dialektikája) Amióta Hartley, Kolmogorov és Shannon bebizonyították, hogy az információ mérhető mennyiség, azóta nemcsak az általuk használt matematikai-hírközlési információfogalom, hanem a bináris logikával kezelhetővé tett, s immár társadalmi-gazdasági kérdések megközelítésekor is mozgósítható „információtartalom, információvagyon” is statisztikai mérések tárgyává vált. Valójában azonban ezek a vizsgálatok csupán meghatározott hordozóra kódolt jelmennyiséget mérnek és vetnek össze, függetlenül azok funkcionális-minőségi jellegétől. Ekképpen van ugyan jelentőségük a megismerés szempontjából, ám jóval korlátozottabb, mint azt az eredményeknek az információgazdaságban operatív módon való felhasználásában bizakodó szakértők hiszik. Minden effajta vizsgálat ugyanis alapvetően leíró jellegű, és az érintett folyamatok elemző-értékelő megragadásához számtalan egyéb elemet is fel kell használniuk. A mennyiségmérés mindig szituatív: nem önmagában áll, hanem annak a funkcionális rendszernek a részeként létezik, amelyet a mérés eszköze, elve (a mérték-etalon és annak meghatározása) és módja a mérés céljául szolgáló tevékenység körülményegyüttesével, az aktuálist mérést végzők személyével és a mérés eredményének alkalmazásával kapcsolatos eljárásokkal együtt alkot…
Cím:

A világban található e-Readiness (e-felkészültségi) vizsgálatok adatkörei

Írta:

Pintér Róbert

Oldalak száma:

107-126

A tanulmány 2001 tavaszán készült, elsődlegesen azzal a céllal, hogy az információs társadalommal kapcsolatos mérések, módszertanok egy sajátos világába – az elektronikus felkészültségi vizsgálatokba – nyújtson bevezetést azon kérdés mellett, hogy egy magyar információs társadalom sikeres felépítéséhez milyen adatkörök szisztematikus és folyamatos összegyűjtésére volna szükség. Ennek megfelelően a tanulmány első fejezete megismertet a readiness kutatások főbb jellemzőivel, a második fejezet röviden, felsorolásszerűen tárgyalja a legfontosabbnak tartott módszereket, majd a záró fejezet összegzi az eredményeket. Ezek szerint alapvetően hét adatkör folyamatos vizsgálatára volna szükség: hozzáférés, használat, tartalom, versenyképesség, tudás, tudatosság és szabályozás. Ezeket az adatköröket alapvetően három szegmensben kellene vizsgálni, a lakosság, a gazdasági szereplők és a politikai intézmények között.
Cím:

Az elektronikus aláírás és a tanúsítvány – Megvalósítási lehetőségek

Írta:

Egerszegi Krisztián – Erdősi Péter

Oldalak száma:

127-144

Az elektronikus aláírásról szóló törvény hatályba lépése és a végrehajtási rendeletek napvilágra jövetele után egyre időszerűbbek az elektronikus aláírás és a hozzá kapcsolódó tanúsítvány-használat gyakorlati kérdései. A publikáció azt járja körül, hogy mi a teendő akkor a jelenlegi piaci helyzetben, ha valaki saját belső használatú hitelesítés szolgáltatót akar építeni, vagy mit kell tenni ahhoz, hogy külső szolgáltatótól vegyük igénybe a tanúsítványokat. Szemléletessé teszi a különbséget egy fiktív, de valós adatokból kiinduló költség-összehasonlítási táblázat, a használat évei alatt felmerülő kiadásokat tervezi – természetesen bizonyos korlátok között – összehasonlíthatóvá tenni, az időtartam és tanúsítvány-darabszám függvényében. Végül de nem utolsósorban – mivel a biztonság alapvető kérdése az elektronikus aláírás témakörnek – a két megoldást vizsgáljuk meg biztonsági szempontból. Milyen veszélyforrásai vannak a saját megoldásnak, és milyen veszélyekkel kell számolni külső szolgáltatótól igénybe vett tanúsítványok használata esetében?
Cím:

Anonim kommunikáció és a proxy szerverek

Írta:

Tóth Csaba

Oldalak száma:

145-164

Az elektronikus kereskedelem, az internetes áruházak, a home-banking terjedésével egyre fontosabb tényezővé válik, hogy magánjellegű adataink ne juthassanak illetéktelen kezekbe. A legtöbb biztonsági megoldás az adatok rejtjelezésével megoldja, hogy az érzékeny adatokat ne olvashassa el más. De magát a kommunikáció tényét, azaz hogy például milyen gyakran és hol vásárolunk, nem takarja el. Ennek a problémának a megoldásaira fejlesztik az anonim kommunikációt és anonim kapcsolatokat támogató eszközöket. E rendszerek egyes típusaiban alapvető építőelemek a proxy szerverek. E tanulmányban az anonimitás kérdésének vizsgálata és a legfontosabb fogalmak tisztázása után részletesen bemutatom a proxy szerverek működését, majd áttekintem a böngészés anonimitásához használható megoldásokat és ezek tulajdonságait. Végül kitekintésképpen néhány más, névnélküliséget támogató technológiát is felsorolok, s összehasonlítom ezeket a korábban tárgyalt esetekkel.
Cím:

Egy banki adatpiac felépítése a jelentésszolgálat támogatására

Írta:

Wágner László

Oldalak száma:

165-176

Egy banki jelentésszolgálat adatai igen széles körben érintik a bank életét. Számos helyről kell begyűjteni az információt és ez igen jelentős mennyiségű adatot jelent. Szinte adja magát a feladat, hogy támogassuk meg egy adatpiaci megoldással. Átfogó leírást adunk az adatpiac építésének általános szabályairól. Különös tekintettel a LEGO data mart elnevezésű igen korszerű megoldásra. Valamint a banki feladatra specifikusan a tervezés és megoldás főbb lépései, jellemzői is bemutatásra kerül.
Cím:

Futáshossz vezérlés sokparaméteres szimulációnál

Írta:

Szűcs Gábor

Oldalak száma:

177-186

A szimulációs eszközök alkalmazási köre nagyon széles, és egy területen belül is a felhasználók sok szimulátor közül választhatnak. A szimulációs eszközök integrációjából kialakítható nyílt keretrendszer fejlesztése céljából az Európai Unió egy projektet indított közlekedési témakörben. Ebben a projektben nagy szerepe van a szimulációs eredmények kiértékelésének és analízisének, amely közvetlenül a közlekedési szakembereknek nyújt döntéstámogatási lehetőséget. Az analízis vizsgálatnál felvetődik az a kérdés, hogy a kapott adatok mennyire megbízhatóak, azaz milyen biztonsággal állíthatjuk a végeredményről, hogy az a valóságban is úgy történne. A felhasználók sokszor előre szeretnék megmondani, hogy a végeredmény milyen határok között legyen, mennyire legyen megbízható; ehhez el kell dönteni, hogy milyen hosszan kell a szimulációs futtatást végezni. A futáshossz vezérlésnél a dinamikus szimuláció közben kell meghatározni, hogy kell e még tovább futtatni, vagy nem, illetve ha további futtatásra van szükség, akkor milyen hosszú legyen a futáshossz. Az AMRC algoritmus biztosítja az ismert algoritmusok közül a legkevesebb lépést a végeredményhez, és ezen kívül egyéb jó tulajdonságokkal is rendelkezik. Ennek az algoritmusnak a több faktoros változata lett alkalmazva az EU projektben, mivel nagybonyolultságú rendszerek modelljeiben a sok tényezőt egyszerre figyelembe tudja venni.
Cím:

Adattárolási koncepció kialakítása világörökség helyszínek webes bemutatásához

Írta:

Bozány András

Oldalak száma:

187-206

A koncepció kialakításának célja heterogén formátumú adatok egységes rendszerbe foglalása, mely lehetővé teszi különböző információforrásokból különböző időben érkező információk betöltését és egységes keretrendszerbe foglalását, hogy a felhasználók számára mindenkor egységes tartalomszolgáltatást lehessen nyújtani, ugyanakkor az egységes tartalom szabálya — valóban indokolt esetben, — áthágható legyen, ezért a felhasználói felületen mindenütt meghagytuk a lehetőséget bizonyos kivételek kezelésére is. Olyan adattárolási koncepció kifejlesztését tűztük ki célul, amely hatékonyan képes az internetes multimédiás és térinformatikai adatbázis megvalósítására és hatékony adatelérést tesz lehetővé. A koncepció megalkotásakor különös figyelmet kellett fordítani a rendszer könnyű továbbfejleszthetőségének folyamatos megőrzésére, illetve a rendszerben már meglévő korlátozások megszüntetésére. Az adattárolási koncepció két fő részből áll: az objektumokat és kapcsolatrendszerüket tároló adatbázisból és a multimédiás fájlok számára létrehozott fájlstruktúrából. Az adatbázisnak része a térinformatikai rendszer, de támogatja tetszőleges információk és multimédiás fájlok egységes formában történő megjelenítését is. Olyan koncepció kialakítása volt a cél, amelyben a megjelenítésre szánt oldalak tetszőleges mélységű hierarchiarendszerbe foglalása is lehetségessé válik. Az elkészült koncepció elsődleges implementálása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információ- és Tudásmenedzsment Tanszéke által folytatott pályázat keretein belül történt 2001. nyarán. A pályázaton célunk olyan informatikai rendszer létrehozása, amely az UNESCO Világörökség korábbi internetes adatbázisát kibővített tartalommal és hatékony keresési szolgáltatásokkal látja el, mindezt új felhasználói felületen, de az elkészülő rendszerhez tartozik majd a műemléki állapot-monitoring rendszer, ill. az UNESCO Világörökségi Központ jelentőrendszere is.
Cím:

A csoportos munkafolyamat menedzselési formái, és módszerei

Írta:

Nguyen Hoai Giang

Oldalak száma:

207-214

Csoport információrendszer kezelése mindig egy kritikus, megoldandó probléma az együttműködő társaságokban, csoportos munkában. A hatékony menedzselési módszernek a megfelelő kiválasztott formában egy nagy jelentős szerepe van a csoportos fejlesztési munkában, az biztosítja a munka minőségét, és a végsikereit. Idővel az emberek mindig keresgettek, és megtaláltak olyan módszereket, együttműködési formákat, hogy tudjanak egységesen, eredményesebben kezelik a közös információrendszert az együttműködési munkájukban. Manapság, a hálózati technológia felrobbanó fejlődésének során már számos módszert, és modellt kitaláltak a csoportos fejlesztési munka menedzselésére. Az együttműködési formák megfelelő kiválasztása, a hatékony módszerek megtervezése már nem csak a fejlesztési munka sikerének kulcsa, hanem a stratégia kidolgozásában levő legfontosabb lépés is a minden kisebb, nagyobb IT vállalatnak számára.