Intelligens rendszerek, hatékony alkalmazások - Információs Társadalomért Alapítvány

Cím:
Intelligens rendszerek, hatékony alkalmazások
Kiadó:
BME GTK ITM
Kiadás éve:
2001. augusztus
Oldalak száma:
287
Cím:

Pénzintézetek és brókercégek az átalakulás korában

Írta:

Szabó Kristóf

Oldalak száma:

1-26

A gazdaságra az elmúlt években igen jelentős hatást gyakorolt az internet megjelenése. Új jelszavak terjedtek el a világon, melyek egy „új gazdaság” kialakulásáról, az „internet világhatalmáról”, az „e-üzlet” hatalmas lehetőségeiről szóltak. Miről is van szó valójában? Hogyan alakul át az értékesítés és az üzletmenet a technológia előretörésével? Hogyan alakulnak át az értékek egy szervezetben? Sok kérdés vetődik fel naponta a pénzintézetek körében. Az elmúlt hónapok, évek ’internet-hype’-ja után, mára a világ sokkal reálisabb tekintettel néz a korábbi években forradalomnak vélt változásokra. Ugyanakkor ezek a változások összetettségük miatt a korábbinál szélesebb körű szakmai felkészültséget, és nyitottságot várnak el a gazdaság szereplőitől.
Cím:

A bankkártya üzleti folyamatok személyre szabása

Írta:

Kocsis Frigyes

Oldalak száma:

27-44

A folyamatosan átalakuló piaci környezetben a bankoknak dinamikusan kell reagálniuk az ügyfelek igényeire. A piacon egy újabb ügyfél megszerzése egyre nagyobb kihívást és beruházást igényel a bankok számára. A bankok felfedezték, hogy ügyfeleik profittermelő képessége eltér egymástól, más és más ügyfélérteket jelentenek a bank számára. A banki termékek közül a bankkártyát had emeljem ki. A bankkártyával végzett műveletek és nyújtott szolgáltatások válhatnak az egyik motivátorává a banki értékesítési csatornák kiszélesedésének, azaz kapuja lehet, egy újabb, még el nem ért ügyfélkörnek. A banki termékek lakosságnak nyújtott szolgáltatásaival foglalkozom a következőkben, ahol célom bemutatni, hogy a kártya fejlődése hová vezethet a személyre szabás területén.
Cím:

Az Internet banking keretei

Írta:

Soós Tamás

Oldalak száma:

45-60

A dolgozat első felében kerül sor az Internet banking bemutatására, általános leírására. Itt kap helyet egy rövid fogalommagyarázat is: az Internet banking és az e–banking kapcsolatának tisztázására. Ezután kerül sor az Internet banking elterjedését befolyásoló tényezők tárgyalására, a főbb előnyök és hátrányok bemutatására. Az utolsó pont világítja meg: az Internet bankinggel kapcsolatos igazi kérdés: mikor lesz általánosan elterjedt?
Cím:

Az online aukciók nemzetközi és magyarországi helyzete 2001. májusában

Írta:

Réz Tamás

Oldalak száma:

61-74

Az aukciókon, árveréseken való részvétel az Internet megjelenéséig egy igen szűk műgyűjtői kör kiváltságos költséges szenvedélye volt. Mára azonban az egész világra kiterjedő számítógépes hálózatnak köszönhetően mind a szereplők, mind pedig az aukcióra bocsátott tárgyak száma és összetétele jelentősen kibővült. Ma — ha meg szeretnénk válni tőle — egy mobiltelefont, vagy akár egy tollat is árverésre bocsáthatunk anélkül, hogy a hagyományos árverőházak által megszabott — és ezáltal a piac méretét jelentősen korlátozó — ár– és feltételrendszernek eleget kéne tennünk. Ezt az átalakulást — az aukciós értékesítés mindennapi kereskedelembe, életünkbe való beépülését —, annak aktualitását nagyon érdekesnek találtam, így elkezdtem feltérképezni, hogy a világ többi, hazánknál fejlettebb országában ez a folyamat hogyan zajlik. Annak terjedése következtetni enged a — külföldit némi késéssel várhatóan követő — magyar piac bővülésére. Az Internetes aukció témában közel két éve folytatott kutatásom eredményeként (TDK munkák), ezt az időszakot áttekintve immár összehasonlításokkal is tudok szolgálni, ezáltal is hangsúlyozva a „jelenség” robbanásszerű térnyerését. Az Alma Mater sorozat Új és megújuló információs rendszerek kiadványában Az online aukciók fejlődése című írásomban vázoltam a hagyományos árveréseket, az elektronikus kereskedelem trendjét, továbbá részletesen ismertettem néhány nemzetközi, valamint a főbb hazai online aukciósházakat. Jelen publikációm az előbbinek a folytatása, így csak kivonatosan térek ki a korábban leírtakra, inkább a változásokat hangsúlyozom, új site–okkal, érdekességekkel kiegészítve.
Cím:

Mikrokereskedelem

Írta:

Gócza Zoltán

Oldalak száma:

75-84

Az online tartalomszolgáltatók számára kiemelkedő fontosságú, hogy hosszútávon tervezhető és stabil bevételi forrásokhoz jussanak. A mikrokereskedelem a tartalomszolgáltatók számára újfajta bevételi modellt tesz lehetővé, melynek segítségével megvalósulhat a használat-alapú számlázás. A tanulmány röviden áttekinti a mikrokereskedelem főbb jellemzőit, a tartalomszolgáltatói bevételi források fajtáit, ezen belül a mikrokereskedelmi modellt, továbbá a főbb szereplők szempontjai kerülnek tárgyalásra. A mikrofizetési rendszerek történeti alapú felvázolását és a piac alakulását befolyásoló főbb tényezők meghatározását követően a magyarországi lehetőségeket mutatja be.
Cím:

Mobil ügynök rendszerek bemutatása

Írta:

Sólyom Péter

Oldalak száma:

85-98

Az elmúlt években a kommunikációs infrastruktúra és az Internet fejlődésének hatására egy új, az elosztott programrendszerek igényeit jobban kielégítő szoftvermodell fejlődése figyelhető meg, a mobil szoftvereké. A mobil szoftver komponensei, a mobil ügynökök, végrehajtási helyüket futás közben megváltoztathatják, azaz vándorolhatnak a hálózatban a számítógépek között. A mobil ügynökök tehát programok, amelyek vándorolnak, és a számítógép hálózat különböző pontjain meghatározott feladatokat látnak el. A hagyományos programoktól abban különböznek, hogy egyediek, folyamatosan futnak, mobilak és önállóak.
Cím:

Üzleti modellezés az elektronikus üzletvitelben

Írta:

Gergály Péter

Oldalak száma:

99-118

Az elektronikus üzletvitel (e-business) szervezetközi kommunikációs ágának klasszikus megvalósulásai az elektronikus adatcsere (EDI) rendszerek. Az EDI a feladatát jól ellátja, azonban nem váltja be hiánytalanul a tőle elvárt üzleti előnyöket, és nem tudja kellően gyorsan követni az üzleti élet változó igényrendszerét. Az elektronikus adatcsere továbbfejlesztésének egyik fontos fordulópontja az a módszertani fejlesztés, amely megalapozza a következő generációs elektronikus üzletviteli megoldások hatékonyságát. A jelen tanulmány – a szerző korábbi munkáira támaszkodva – ezt az új módszertant mutatja be, rövid betekintést nyújtva az első olyan szabványrendszerbe is, amely már az új módszertani alapokon nyugszik.
Cím:

A hazai informatikai biztonsági helyzet és az elektronikus aláírás

Írta:

Erdősi Péter

Oldalak száma:

119-132

Az elektronikus kommunikáció biztonsága iránti érdeklődés és megoldás-keresés nem új keletű dolog. Az asszimetrikus kulcsú titkosítás matematikai elmélete több mint 25 éve ismert. Az elméleti háttér és a gyakorlati megvalósítás eddigi kialakulása után napjainkra eljutottunk a törvényi szabályozás szintjéig, ami a használhatóság egyik – igen fontos – kritériuma. A parlamenti által már elfogadott törvény, valamint a készülő megvalósítási jogszabályok, rendeletek előrehaladott állapota arra utal, hogy az elektronikus aláírás használatának minden szabályozási korlátja hamarosan ledőlhet, így a jogkövetkezménnyel ellátott elektronikus okirat-csere szabad utat kap. A széles körben történő alkalmazás előtt azonban nem árt megvizsgálni azt a környezetet is, amelyben az elektronikus aláírást használni szeretnénk.
Cím:

Informatikai biztonsági perspektívák Magyarországon

Írta:

Egerszegi Krisztián

Oldalak száma:

133-158

Az informatikai biztonság magyarországi helyzetének meghatározása nagyon nehéz feladat. A teljességre törekedni e témában lehetetlen, mivel a témában érintettek az egyik legszigorúbb üzleti titokként kezelik a biztonsággal és ezen belül az informatikai biztonsággal kapcsolatos információkat. Jelen publikációmban általános, az egész országra jellemző képet próbáltam kialakítani a támadók, a támadási formák és a veszélyforrások, valamint néhány magyar példa szemléltetésével. A jelenlegi — sajnos — nem túl rózsás helyzet bemutatása után kitérek a várható fejlődés irányára is néhány előrejelzés alapján.
Cím:

Hozzáférés és tudásvagyon-gazdálkodás.

Írta:

Dr. Z. Karvalics László

Oldalak száma:

159-164

Kanada legzordabb részén, a Texasnál háromszor nagyobb területen fekvő Nunavutban 30 ezer eszkimó él. Fővárosukban, Iqualitban a háztartások 90%-a rendelkezik Internettel, ezért a világelső Stockholmot és az ambíciózus Szingapurt (a maguk kb. 80%-ával) könnyűszerrel lekörözve méltán tarthatjuk „a világ leginkább behuzalozott fővárosának”. Nunavutnak természetesen minden tanintézete online, a legrégebben behálózott iskola, a Leo Ussak napi 50 levelet kap a világ minden pontjáról. Nagyjából ugyanennyien vannak azok a kambodzsai hmongok, akiket a vietnami csapatok megérkezése előtt légihídon mentettek ki az amerikaiak, és telepítettek kollektíven az Egyesült Államokba. A hmongok kőkori kultúrájú, nagy orális tradíciójú, de írástudatlan népe a fejvadászattól (ami miatt végül is menekülniük kellett) egy generáció alatt érkezett meg a csúcstechnikához: az Amerikában született vagy iskolába ott járni kezdő hmong gyerekek a legösszetettebb matematikai és számítástechnikai tudások birtokosaiként ma már a kontinens munkaerőpiacának egyik legkeresettebb csoportját alkotják…
Cím:

A sikeres tudásmenedzsment projektek jellemzői

Írta:

Kapusy Pál

Oldalak száma:

165-180

Az elmúlt évek során a tudásmenedzsment egyre érettebb diszciplínává vált. A legtöbb nagyvállalat beindította ilyen irányú kezdeményezéseit, így ma már a gyakorló vezetők és kutatók rendelkezésére állnak a legfontosabb tanulságok. Először a tudásmenedzsment projektek általános jellemzőit mutatom be, összehasonlítva őket az információmenedzsment projektekkel és egy lehetséges felosztásukat adva. A tudásmenedzsment projektek különböznek a hagyományos vállalati projektektől, sikeres voltuknak a megállapítása nem egyértelmű feladat. Így a sikerüket meghatározó tényezők ismertetése előtt a tudásmenedzsment kezdeményezések méréséről is szó esik.
Cím:

Tartalomkezelő rendszerek

Írta:

Kovács László

Oldalak száma:

181-194

Az informatikai környezetünk fejlődésével napjainkban a tartalomkezelő rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be. A teljes ügyvitelt megvalósító integrált rendszerek elterjedésével, a kommunikáció új fajtáinak térhódításával a papír alapú munkafolyamatokat folyamatosan váltják fel az elektronikus alapokon nyugvó megoldások. Az így keletkező óriási mennyiségű információt valamilyen módon rendszerezni kell ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjuk használni. A struktúrált adatokra az adattárházak hatékony megoldást biztosítanak. Sokkal nehezebb a helyzet a nem struktúrált adatokkal, amelyek valamilyen dokumentumokon, tartalmakban jelennek meg, és ebben a formában kell jól rendszerezett tárolási eljárást létrehozni. A tartalomkezelő rendszerek ezt a szerepet vállalják fel, igen fontos szerepet betöltve egy adott szervezet informatikai környezetében.
Cím:

Döntéstámogatás a tenderezésben

Írta:

Benczúr Dávid

Oldalak száma:

195-210

A cikk a tenderezésben alkalmazott döntéstámogatással, azon belül is a szelekciós problémákkal foglalkozik. A szerző hosszabb ideig tanulmányozta a tendertámogató rendszereket, az ennek eredményeképp megszületett tanulmány egy kiragadott része köré épül az alábbi írás. Először a döntéstámogatás célja és a döntéstámogató eszközöket érintő tudományágak kerülnek bemutatásra. Ezután szó esik a csoportos döntéstámogatás kapcsán a csoportmunkáról, a csoportos alkotási folyamatokról. A cikk fő részét a döntéstámogatás egy kicsi, de fontos része, a szelekciós eljárások áttekintése adja, és bemutatásra kerül két tenderezésben használt, igen hatékony döntési modell: a Kipa és a Tender Expert. A cikk a legismertebb döntéstámogató eszközök felsorolásával zárul.
Cím:

CRM: Hatékonyságnövelés komoly erőfeszítések árán

Írta:

Veszelka Tamás

Oldalak száma:

211-224

A vállalati hatékonyságnövelő programok, ill. módszertanok sorában egy-két évvel ezelőtt egy újabb tűnt fel: a CRM. E hárombetűs mozaikszó az angol Customer Relationship Management (magyarul: ügyfélkapcsolat-kezelés) kezdőbetűiből keletkezett. A CRM filozófiát követő vállalatok a jól jövedelmező vevőkkel kialakított hosszú távú kapcsolatok révén kívánnak versenyelőnyre szert tenni. A CRM szinte fáziskésés nélkül Magyarországon is megjelent; külön kiemelendő — hiszen ez világszinten is újdonságnak számít —, hogy egy hazai kereskedelmi bank a vállalati üzletágánál vezetett be új CRM rendszert.
Cím:

Minőségbiztosítás a szoftverfejlesztésben a keretrendszer technológiával

Írta:

Nguyen Hoai Giang

Oldalak száma:

225-230

A szoftverfejlesztés területein általában egy egyedi, specifikus alkalmazásokra koncentrálnak. Idővel az igények nagyságával egyre nagyobb méretűek lesznek a termékek. Ennek során a globálisabb megoldások jobban csökkenthetik az új fejlesztések idejét, bár általában ez a cél egy megvalósíthatatlanná válik. Manapság, a szoftver iparban keresgetik olyan megoldásokat, amelyek rugalmasnak tekinthetőek, azt követelik a fejlesztőktől, hogy nem csak a jelenlegi igényeket elégítsék ki, hanem a jövőbeli testre szabásokra is legyenek felkészülve.
Cím:

Webes felületű alkalmazás készítése üzleti kapcsolatok létrehozására

Írta:

Babos Gergely

Oldalak száma:

231-250

A bemutatásra kerülő projektet egy 1990-ben alakult vállalatnál dolgoztam ki, amelynek fő tevékenységi területe a fejlesztés és az ingatlangazdálkodás, ezen belül is az ingatlan-beruházás és az ingatlanüzemeltetés. Egy fejlesztési projekt keretében egy e-kereskedelemre képes vállalati működést automatizáló rendszer kidolgozása indult meg. Ennek fényében kezdődött meg ingatlankereskedelmi témakörben a fejlesztés, kiegészülve egyéb üzleti partner (C2C, C2B és B2B) mediátor szerepkör betöltésére való felkészüléssel, mindezen funkciókat támogató informatikai rendszerek kialakításával egyetemben, amelyek a következők: • Interneten megjelenő honlap; • működést támogató adatbázis. A következőkben az informatikai rendszer – ezen belül a szükséges adatbázis és az Interneten megjelenő honlap – struktúrájának leírását, valamint megvalósításának megszervezését mutatom be.
Cím:

Szimulációs modell struktúra felépítés intelligens démon segítségével

Írta:

Szűcs Gábor

Oldalak száma:

251-260

A szimuláció alkalmazásának jelentősége a sokrétegűsége miatt napjainkban egyre erősebb és a mesterséges intelligencia bevonásával a szimuláció hatékonysága nagymértékben növelhető. A mesterséges intelligencia sok féle cél szolgálatába állítható, itt a szimuláció folyamatát felügyelő használata kerül ismertetésre egy speciális elem, az ún. démon segítségével. Az intelligens démonnal szembeni követelményrendszer felállításakor a következő feltételek lettek figyelembe véve: a szimuláció folyamán a modell paramétereit és struktúráját tudja változtatni, ezen kívül a modellt alkotó tényezők összefüggéseinek feltárásához függvény jellegű kapcsolatok keresési lehetősége is meglegyen. A démon működésének megértéséhez a belső szerkezetének ismertetését láthatjuk, melynek során a démont alkotó modulok egymásra támaszkodó rendszere kerül bemutatásra. A több funkciós démon lehetőségei közül az automatikus modell struktúra felépítés koncepciójának tárgyalása után az ökonometriai modelleken való alkalmazását láthatjuk egy konkrét modell esetében.
Cím:

Lineáris-függvény paraméterek algoritmikus becslése szimulációs szoftverben

Írta:

Bozán Bálint

Oldalak száma:

261-274

A fekete doboz modell egy olyan egység, aminek a működésére, csak a bemenetére adott válaszaiból lehet következtetni. A feladat az egység (esetünkben egy lineáris függvény) paramétereinek a becslése. A tárgyalt modellben négyfajta becslés van implementálva. Egy algoritmus, a becslő függvényen kívül meghatározza a fekete doboz bemeneti változójának a tulajdonságait is. A bemeneti variációk számának csökkentése érdekébe minden bemeneti jelnek mindössze két értékszintet engedünk meg: Level 1 (továbbiakban felső szint), és Level 2 (továbbiakban alsó szint). A fekete doboz bemenetének meghatározásánál, a bemeneti jel felső vagy alsó szintje közül minden esetben egyet, csakis egyet kell átadni. A bemenet vektorainak tömbjét maszkolt tömbnek nevezem.
Cím:

India’s Pioneer Taking on the World

Írta:

Tuan Pham

Oldalak száma:

275-286

In the spring of 1999, a software company called Infosys began trading on Nasdaq under the symbol INFY. Hardly a newsworthy event given that every month another 20 or so join the world’s largest electronic exchange. Which is why, for the most part, the U.S. press and public ignored the event. But not so in India, where every major newspaper trumpeted the news across its front page, and Indians from New Delhi to Madras quite literally were toasting to their success. For the first time in history, one of their companies was listed on an American stock exchange. It had come of age and now had the clout and resources to compete head-to-head with the likes of Accenture and IBM. In 1981, seven Indians gave up their secure jobs to start a software company with a sum of $250. Thus was Infosys Technologies born. „Our dream was to build a world class software company,” says Infosys chairman, Mr. Narayana Murthy. Eighteen years later, this company had a market capitalisation of over US$2.5 billion. Infosys is headquartered in Bangalore, the Silicon Valley of India. The software industry is considered by many small or developing nations as their most promising hope for economic development. Countless number of small and aspiring, or established and struggling software companies in those nations are looking for means to compete with their western counterparts despite the lack of capital, infrastructure, latest technology or marketing prowess. The following analysis of Inforsys’ three major historical periods offers some insights into the company’s recipee of success.