A MTA Gazdálkodástudományi Bizottság Tudásmenedzsment Munkabizottság

Tiszteletbeli Elnök: Dr. habil. Noszkay Erzsébet, egyetemi magántanár, professor emerita, Budapesti Metropolitan Egyetem (2022-)
Elnök: Dr. habil. Kiss Ferenc, kutatási és fejlesztési igazgató, Információs Társadalomért Alapítvány (2022-)
Főtitkár: Dr. habil. Obermayer Nóra, egyetemi tanár, Pannon Egyetem (2022-)

A MTA Gazdálkodástudományi Bizottság Tudásmenedzsment Munkabizottság előzményei

A MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága 2003-ben – Noszkay Erzsébet 2002-ben az MTA –hoz benyújtott – javaslatára hozta létre a Tudásmenedzsment Albizottságot, amely – a 2011 évben történt bizottsági átalakulás után – MTA Gazdálkodástudományi Bizottság alá tartozóan Tudásmenedzsment Munkabizottság néven működik tovább. A MTA Gazdálkodástudományi Bizottság Tudásmenedzsment Munkabizottságának tagjai kétféle műhely munkát is végeznek, amely Műhelyeket Noszkay Erzsébet, a TM Munkabizottság elnöke vezeti.

Az egyik (2005 óta) tehetség- műhely jelleggel működik és a céljai:

  • alkalmat teremteni a tudásmenedzsmentet kutató műhelyeknek, alkalmazásfejlesztőknek, alkalmazóknak arra, hogy bemutathassák vonatkozó eredményeiket;
  • aktívan működtetni egy olyan műhely sorozatot, ahol (zömében fiatal) kutatók és oktatók, valamint a gyakorlati szakemberek rendszeresen és kölcsönösen megoszthatják tapasztalataikat, együttmunkálkodásukkal integrálhatják, és tovább gazdagítják már elért eredményeiket.

A másik, Tacit Műhely (2016 óta) működő meghívásos alapon működő 10 fő, interdiszciplináris összetételű, tudományos minősítésű (PhD, MTA kandidátus, MTA doktora) kutatókból áll, céljai:

  • az utóbbi években mind nagyobb figyelem irányul az un. értékteremtő, hallgatólagos tudás fejlesztésére, a meglevő tudáskészletek feltárására és hasznosítására a vállalatoknál és másfajta szervezeteken belül. A Tacit Műhely kutatói, mindannyian foglalkoznak ezzel a tématerülettel. Egy –egy foglalkozás keretében egy –egy kutató mutatja be aktuális kutatási eredményeit,
  • az érintett téma dilemmáit és vitatott kérdéseit, vizsgálni a a továbblépés lehetőségeit.

A Munkabizottság létrehozásában közrejátszott az a tény, hogy napjainkra olyan mértékben felgyorsultak a változások, és avulnak el az ismertek, hogy a hozzáadott érték növelésének, a versenyképes előnyök megteremtésének lehetőségei mindinkább a tudáshoz, annak is a nehezebben megszerezhető, rejtettebb komponensétől remélhetők. Ezt a rejtett tudást integrálni, kezelni és hozzáadott értékké változtatni csakis a tudásmenedzsment eszköztárával lehet. A kétrétegű műhelymunka e téren több hozadékkal is bír. Egyfelől betekintést enged a kutatások legfrissebb eredményeibe, a fejlesztő cégek és műhelyek legkorszerűbb alkalmazásfejlesztéseibe (az informatikai háttértámogatásokba éppúgy, mint a tudásmenedzsment humánmegoldásaiba), de megismerhetőkké válnak az alkalmazásban érdekelt cégek legújabb eredményei és – ami még legalább annyira lényeges – az éppen aktuális fejlesztési igényei, amelyek iránymutatók lehetnek a kutatóknak, fejlesztőknek, sőt szakmailag támogatja a kutatói utánpótlást is. (Máris számos PhD jelölt számára kínált elméleti és empirikus terepet az egyre aktívabbnak mutatkozó műhely tevékenysége.)

Az MTA Tudásmenedzsment Munkabizottság által összefogott műhelymunka rövid bemutatása és eredménye

A Tudásmenedzsment Munkabizottság 2003. január 22.-én szervezte meg – akkor még csak 12 résztvevővel, az első workshop -ját, amelynek a célja az volt, hogy:

  • adjon áttekintést egy hazai – nem felmérési, hanem tapasztalatcsere formájú – műhely beindításával arra vonatkozóan, hogy egyfelől hol tartanak az alkalmazásfejlesztő tanácsadó-, valamint a tudásmenedzsmentet alkalmazó cégek közül a néhány nagyobbak, valamint az egyes hazai egyetemi műhelyek, másfelől az eredményeik tekintetében, s a végzett munkáik nyomán milyen tapasztalatokra tettek szert;
  • az eredmények feldolgozása és összehasonlítása révén nyert tapasztalatok közös vonásainak meghatározásával alakítsák ki a műhely „közös platformját”, különös tekintettel a továbblépést szolgáló fontos mozzanatokra. Az első és figyelemreméltó tapasztalat maga a tudásmenedzsment téma népszerűsége, illetve időszerűségét jelző fokozott figyelem volt. A Bizottság munkájához sok egyetem, tanácsadó cég, és a konkrét alkalmazásokon dolgozó vállalat csatlakozott. Ez a kör egyre bővül, napjainkra Society for Organizational Learning) nemzetközi hálózati szervezet és hazai képviselő szervezetével (a SOL Hungary (Society for Organisational Learning) stratégiai partnerséget alakítottunk ki. Az első rendezvény után minden évben rendszeresen a TM iránt érdeklődők, egy alkalommal , kezdetben csak workshop-ok, majd később a nagyobb létszámú érdeklődére való tekintettel, már konferencia keretek között találkoznak.