• Fejezetek az információ- és tudásmenedzsment aktuális kérdéseiből

    Cím:
    Fejezetek az információ- és tudásmenedzsment aktuális kérdéseiből – Chapters on Current Issues in Information and Knowledge Management
    Kiadó:
    Információs Társadalomért Alapítvány
    Kiadás éve: 2017. január
    Oldalszám: 150
    ISBN:
    ISSN: 1587-2386

    Az Alma Mater sorozat 2001 óta az információ- és tudásmenedzsment első számú hazai tudományos publikációs fóruma, emellett a tudományterületek kapcsolódásának okán, illetve az alkotóműhelyekben meglévő keresztkompetenciák által lehetővé téve – jelentős, a nemzetközi szakmai közösségben is nagy figyelmet elérő tanulmánykötet sorozat.

    Jelen kötet – tematikus köteteink sorában – az információ- és tudásmenedzsment aktuális kérdéseit feszegeti.

  • Cím:
    Design thinking az információmenedzsmentben
    Írta:
    Benczik Judit
    Oldalszám:
    1-32
    Nyelve:
    Magyar
    A design thinking lehetővé teszi komplex gazdasági és társadalmi jelenségek újszerű szempontrendszer szerinti vizsgálatát. Gyakran éppen ez az újszerűség tárhat fel olyan belső dinamikus információs összefüggéseket a komplexitáson belül, aminek a segítségével aztán tovább lehet lépni a jelenség értelmezésében, a probléma kezelésében. Nem véletlen tehát, hogy tudományos, üzleti és gazdaságpolitikai körökben egyaránt nő az érdeklődés a design thinkinggel kapcsolatban. A tanulmány röviden bemutatja, miben tud a design thinking újszerűt nyújtani, vázlatos esettanulmány portfólió segítségével az alkalmazhatóság irányába is kitekint, illetve a tanulmány végén, mellékletben az alkalmazott eljárásokat is tárgyalja.
  • Cím:
    Tehetséggondozás? Tehetségteremtés! A nevezéktan és a tudáskormányzás üzenete
    Írta:
    Z. Karvalics László
    Oldalszám:
    33-48
    Nyelve:
    Magyar
    TA vállalatgazdaságtan egyre magasabban jegyzett stratégiai területén, a tehetséggazdálkodásban az elmúlt években végbement változások dinamikáját és összetettségét jól jelzi a tehetséggel foglalkozó szakkifejezések egyre nagyobb száma. A tanulmány azonban nemcsak ezt a szó-felhőt tekinti át, amely új gyakorlatok sorára utal, hanem a pedagógiai alapokat is szemügyre veszi. Attól függően ugyanis, hogy milyen „szótárral” nyúl valaki iskolai ill. fejlesztő környezetben a tehetségek kérdéséhez, két hozzáállás (és mögötte két eltérő világkép) rajzolódik ki. A gazdaságnak, ahol a tehetség szűkös erőforrás, az elitista álláspontok helyett a tömegesítésre orientált tehetség-teremtési filozófia mellett kell állást foglalnia.
  • Cím:
    Abdukció, szuper-előrejelzés és tudáskormányzás
    Írta:
    Z. Karvalics László
    Oldalszám:
    49-68
    Nyelve:
    Magyar
    Hogyan juthatunk helyes döntésekig és előrejelzésekig egy adott területre (mikroverzumra) vonatkozó mély, belsővé tett tudás birtokában, anélkül, hogy következtetnénk? Az abduktivitás fogalmának körüljárása után öt hüvelykujj-szabályt fogalmazunk meg az abdukció működéséről, majd összekapcsoljuk azt a vezetői munkával, tudáskormányzási kontextusban. Ebből kiindulva a globális munkatér-elmélet (Global Workspace Theory) alkalmazásával a vezetők vagy az organizmusként felfogott szervezetek abduktív kapacitásának fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk. Befejezésül egy hat lépéses, a szervezeti szintű abduktivitásra rákérdező speciális tudás-audit módszertan rövid kifejtésére vállalkozunk, két esettanulmány vázlatos bemutatásával.
  • Cím:
    Információtechnológiával foglalkozó szervezetek tudásmenedzsmentjének sajátosságai
    Írta:
    Kiss Ferenc
    Oldalszám:
    69-94
    Nyelve:
    Magyar
    A tudásmenedzsment számos területén az információtechnológiával foglalkozó szervezetek szolgáltatóként maguk is igen gyakran jelen vannak, ebből következően belső tudásmenedzsment folyamataik sikere, hatékonysága kulcskérdés az üzleti sikereik szempontjából. A tanulmány öt dimenzió mentén térképezi fel e szervezetek sajátosságait.
  • Cím:
    Tudásmunkások tudásmenedzsmentje
    Írta:
    Kósa Zsuzsanna
    Oldalszám:
    95-110
    Nyelve:
    Magyar
    A tudásából élő ember, azaz a tudásmunkás szempontjából tekintve a tudás menedzsmentje a következő kérdések megválaszolását jelenti: Milyen területeken kell tudást szereznem, hogy felkészüljek a jövő kihívásaira? Hogyan jelenítsem meg az eddig megszerzett, megtanult és megtapasztalt tudásomat? Hogyan frissítsem fel a tudásomat úgy, hogy az hasznos legyen? Milyen eszközöket vegyek igénybe mindehhez? A cikk arra keres választ, hogy melyek a tudásmunkások tudásmenedzsmentjének igényei és lehetőségei. Az alábbi főbb gondolatok mentén vizsgáljuk meg a tudásmunkás helyzetét: Hogyan merült fel a tudásmunkás fogalma? Tudásunk milyen forrásokból halmozódik fel? Munkatapasztalatunk hogyan épül bele a tudásunkba? Az új tudás előállításának milyen módszerei vannak? Milyen kockázatokkal kell szembenézni? Milyen fejlesztésre vagy önfejlesztésre van szüksége egy tudásmunkásnak? Milyen eszközei vannak egy tudásmunkásnak, hogy a meglévő tudását megjelenítse? Hogyan mérhetjük a tudás értékét? Hogyan építsünk fel egy tudásmenedzsment rendszert egy tudásmunkás számára?
  • Cím:
    A tudásmenedzsment informatikai támogatásának néhány új iránya
    Írta:
    Kiss Ferenc
    Oldalszám:
    111-133
    Nyelve:
    Magyar
    A tudásmenedzsment területének információtechnológiai és informatikai támogatása ez elmúlt években jelentősen fejlődött. Az adatgyűjtés, adattárolás, információ feldolgozás folyamatai és eszközei számos, jól alkalmazható technológiával bővültek, illetve lettek a korábbiaknál sokkal hatékonyabbak. Emellett azonban érdemes kiemelten foglalkozni olyan új, ígéretes területekkel, mint az asszociatív tudásmenedzsment és a tapasztalatmenedzsment. A tapasztalatmenedzsment rendszerek architektúrája és e rendszerek felhasználási modellje ismeretében várható, hogy e rendszerek a következő években jelentős szerephez fognak jutni a tudásmenedzsment tevékenységek informatikai támogatásában.